Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

RÉGÉSZET - Eke I. - Pap I. K. - Szarka J.: Egy belgiumi nemzetközi tanásatás tapasztalatai

A tanásatáson megismert feltárási és dokumentálási módszerek csak néhány pontban térnek el az általános magyarországi technikától. A gyakorlati feltárási módszerek terén nincs nagy különbség, azonban a hazánkban elterjedtebb spaknit nem ismerik, ehelyett a nálunk is ismert kőmüveskanálhoz hasonló szerszámmal (népszerűbb nevén bradessel) dolgoznak. Ez az eszköz inkább mesterséges rétegek dokumentálását teszi lehetővé, melyekkel tulajdonképpen a három nagy periódus elkülönítésére törekedtek. A rajzos dokumentációnál is inkább az építési periódusok megfigyelésére alkalmas nagyobb méretarányokat részesítették előnyben, ellentétben a Magyarországon általánosnak tekinthető l:10-es és 1:20-as léptékekkel. A figyelemreméltóbb jelenségeket 1:20-as méretarányban dokumentálták. Fotódokumentáció terén igen alaposak; a felszínre került régészeti jelenségekről papírképet, digitális képet, diát és polaroid fotót is készítettek. Ez utóbbi azonnal az ásatási naplóba került. A feltáráson azt a feladatot kaptuk, hogy a kolostor kertjének ÉK-i részén egy nagyjából 3 x 2-2,5 m-es trapéz alakú átvágást bontsunk ki. A felső, törmelékes réteg elbontásának ásóval és lapáttal kezdtünk neki. Az ásatás többi résztvevője a feltöltési réteget szintén ásóval, a többi réteget a már említett bradessel távolította el. Mi a feltöltés elbontása után spaknival a tényleges rétegeket igyekeztünk követni. Hat réteget sikerült elkülönítenünk, azonban munkánkat a folyamatos esőzések miatt a szűztalaj elérése előtt be kellett fejeznünk. Az előkerült leletek között a magyarországinál nagyobb arányban fordultak elő impozáns darabok: címerképpel díszített kályhacsempe-töredékek, üvegek, bronztárgyak [fúlesgombok, gyűszük] és a kolostor vezérleleteinek mondható, főképp ezüstből, kisebb részben bronzból készült kisméretű gombostűk. Az 1998 óta folyó ásatáson harmadikként az általunk bontott átvágásban került elő egy, valószínűleg a 15. századra keltezhető bronz vagy rosszezüst, gyenge megtartású pénzérme. Az objektum bontását követően egy kőfal 1:20-as méretarányú, majd egy objektummetszet ugyanolyan léptékű rajzát készítettük el. Az utolsó hét folyamán a hajdani templomfal közelében, attól nyugatra elhelyezkedő 15. századi, Ny-K-i tájolású sírok bontása volt a feladatunk. A temetkezések a templom körüli temetőkben általános módon sűrűn, egymást vágva, felülrétegezve és bolygatva helyezkedtek el. Egy esetben tudtunk kibontani és dokumentálni téglalap alakú koporsóformát, azonban szórvány koporsószögek nagy számban kerültek elő. A leletanyag is általános képet mutatott, a sírokból bronz hurkos-kampós záródású ruhakapcsok, párizsi kapcsok és különböző bronztárgyak [gyűrű, gombostűk] kerültek elő. Munkánkat a sírok lerajzolásával fejeztük be.