Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

RÉGÉSZET - Eke I. - Pap I. K. - Szarka J.: Egy belgiumi nemzetközi tanásatás tapasztalatai

EKE ISTVÁN-PAP ILDIKÓ KATALIN-SZARKA JÓZSEF Egy belgiumi nemzetközi tanásatás tapasztalatai 2000. június 28-a és július 19-e között került sor az UMR 5648 (Université Lyon II/CNRS), a Trinity College (Dublin), Université Libre de Bruxelles által meghirdetett Clairefontaine 2000 elnevezésű nemzetközi tanásatás harmadik évadjára, amelyre a Szegedi Tudományegyetem hallgatói is meghívást kaptak. A lehetőségre dr. Béres Mária hívta fel a figyelmünket, ezt és segítségét ezúttal is köszönjük. A 13-18. századi cisztercita apátság feltárásán rajtunk kívül belga, francia, ír, skót, görög és ciprusi hallgatók vettek részt. Az ásatást Prof. Dr. Johnny de Meulemeester vezette. A monostor Belgiumban, a luxemburgi határ közelében helyezkedik el, Arlon városától 3 km-re keletre. A terület a középkorban a luxemburgi grófsághoz tartozott, ezért pár mondatban szólnunk kell a grófság középkori történetéről. LUXEMBURG RÖVID TÖRTÉNETE Luxemburg fővárosa már a római korban jelentős erődített pont volt Lucilinburhuc néven. A korai középkorban a terület a Frank Birodalomhoz tartozott. A birodalom felosztását szentesítő verduni szerződést (843) követően a terület I. Lothar uralma alá került, azaz a középső frank birodalom része lett, s 925-ben már német hercegek tulajdona. 962-től, I. Ottó Német-Római császárrá koronázásától a terület a Németrómai Birodalom fennhatósága alá tartozott. Az első írott források a városról 963-ból származnak, ekkor Sigefroi, Ardennek grófja kastélyt alapított a mai Luxemburg város területén. Ez a kastély volt az alapja a mai Luxembourg városnak. Luxemburg grófjai a német császárok segítségével - akiknek kitartó hűbéreseik voltak - megnövelték területüket és befolyásukat a Német-római Birodalom nyugati határán. A terület első középkori uralkodói között volt Ermesinde hercegnő (1196-1247). Bár uralkodása kezdetén a kormányzást kissé elhanyagolta, sikerült kiterjesztenie erejét és birtokait sikeres házasságaival. Uralkodása második felében lendületesen fejlődött a grófság. Átszervezte a közigazgatást, szabadságlevelekkel segítette a városok fejlődését. Luxemburg város is Ermesinde-től kapta szabadságlevelét 1244-ben. Emellett új monostorok alapításával elősegítette a kulturális tevékenységet. A luxemburgi grófság nem követte a tőle északra fekvő Németalföld kommunáinak fejlődését, és gazdasága megmaradt mezőgazdasági alapo-