Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

RÉGÉSZET - Türk A.: Szentes-Kaján, Temetőhalom régészeti lelőhely 2000. évi feltárása

TÜRK ATTILA Szentes-Kaján, Temetőhalom régészeti lelőhely 2000. évi feltárása A lelőhely földrajzi környezete Szentes-Kaján, Temetőhalom régészeti lelőhely Csongrád megye északi részén, az egykori szentesi járás területén, Szentestől 13 km-re északra található. A lelőhely Kaján határrészben, a szarvasi műút mentén, attól 450 m-re északnyugatra fekszik, a Nagytőke és Szentes települések közigazgatási határát jelentő földút keleti oldalán. A környezetéből határozottan, 5-8 m-re kiemelkedő, EK-DNy-i irányú, mintegy 600 m hosszú homokhát déli végén háromszögelési pont jelzi a vonulat legmagasabb részét, mely több kilométeres körzetben a legjelentősebb kiemelkedés. A lelőhely földrajzi környezetének fontos tényezője a Veker-éri-főcsatorna (egykor folyó) közelsége, mely félkör alakban határolja Kaján északi részét. A lelőhely kutatástörténete Régész első ízben 1935-ben, Csallány Gábor személyében járt a Temetőhalmon, aki a kajáni avar temető feltárása közben értesült a szomszédos dombon, homokbányászás közben előkerült sírokról. A helyszínre érkezve, Bartha Antal földjén 12 kora Árpád-kori sírt tárt fel, melyek közül a 9. tartalmazott mellékleteket, egy bronzból készült kerek veretet, valamint I. András 2 db érmét. 1937 novemberében a földterület tulajdonosának fia értesítette Csallányt újabb sírok előkerüléséről, aki ebben az évben további 12, zömében melléklet nélküli sírt tárt fel. A 4, 8, és 11. sírokból S-végü karikák, a 12. számú sírból pedig I. László dénárjának töredéke vált ismertté. A feltárt sírok sorokban helyezkedtek el (KJM RÉGAD: 312-85; CSALLÁNY 1937, 4.). A dokumentációból a feltárás helye csak hozzávetőlegesen határozható meg, de Földi Sándor szentesi lakos segítségével, aki gyerekkorában részt vett Csallány nevezett feltárásán, megállapítottuk, hogy a jelenleg Temetőhalomnak nevezett lelőhely azonos a Csallány által részben feltárt Szentes, Kaján lelőhellyel. 1959-ben Csalogh József végzett terepbejárást a Temetőhalmon, ahol téglatöredékeket talált. Leírása szerint a lelőhely korábban már hosszú ideig használt temetőnek bizonyult, ezzel feltehetően a Csallány által végzett feltárásokra utalt. A helyi lakosok téglákkal körülvett sírok előkerüléséről is beszámoltak neki, valamint egy kőből készült alapozású kápolnáról is ír beszámolójában (KJM RÉGAD: 307-85).