Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

RÉGÉSZET - Szalontai Cs.: Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalának előzetes feltárásáról

van szó, hogy a munka befejezése csak elhalasztódott egy későbbi időpontra. Mostani tudásunk szerint akár még 100.000 m

2-nyi, - sőt nem elképzelhetetlen, hogy még ennél is több - terület leletmentését kell elvégeznünk. És akkor még nem is beszéltünk az építkezés közben előkerülő lelőhelyekről, és pláne nem a földnyerőhelyek több 10 hektárnyi régészeti lelőhelyeiről. A földmunkákkal járó beruházások egyik állandó és akkut problémája, hogy az építkezéshez szükséges földet, honnan és milyen forrásból szerzik be. Természetesen a M5 autópálya építésének is ez az egyik sarkalatos pontja. Minket elsősorban azért érdekel és érint ez, mert a bányatelkek természetéből adódik, hogy az esetek többségében régészeti lelőhelyet érintenek, mivel ezek általában olyan magasabb fekvésű részek, ahol biztosan számíthatunk emberi megtelepedés nyomaira. Jelen ismereteink szerint az építkezéshez mintegy 100 hektárnyi bányát kívánnak megművelni. A problémát pedig az okozza, hogy ennek a régészeti feltárása nem szokott hozzátartozni a beruházás költségvetéséhez, azaz a múzeumok és a bányavállalkozók magukra maradnak ebben a vitában. Ezt a veszélyt felismerve még 1998-ban elkezdtük e kérdés tisztázását. Első menetben a Bányakapitányság, és a beruházók bevonásával minden érintett bányavállalkozóval együttműködési megállapodást kötöttünk, melyben szabályoztuk a feltárások finanszírozását és részleteit. Sajnos azonban a gyakorlati tapasztalat azt mutatta, hogy pusztán e megállapodás alapján nem lehet a nagy kiterjedésű földnyerőhelyek nagy kiterjedésű régészeti lelőhelyeit feltárni. Kiskundorozsma és Szatymaz határában 1999 folyamán két autópályához kapcsolódó földnyerőhelyen végeztünk feltárást. Mindkét érdekelt fél, azaz a bányavállalkozó és a múzeum is részt vett ennek finanszírozásában, azonban hamar be kellett látnunk, hogy az ily módon ráfordítható keretek aligha teszik lehetővé a nagyobb lelőhelyek feltárását. Ezt felismerve az Út- és Vasúttervező Rt-vel összefogva (akik többek között az M5 autópálya környezetvédelmi engedélyeztetését bonyolították és tervezték, és ennek keretében a földnyerőhelyek kérdését is érintették), többszöri tárgyalás eredményeképpen elértük, hogy az autópálya nyomvonalának csak úgy adják meg a környezetvédelmi engedélyét, ha ahhoz előírják azt is, hogy a földnyerőhelyek előzetes régészeti feltárásának költségeit a nyomvonal környezetvédelmi költségeinek terhére kell elvégezni. Azaz már nem a múzeumnak és a bányavállalkozóknak kell erről késhegyig menő vitát folytatnia a munka anyagi feltételeiről. A további ásatások mellett kötelező feladat a már feltárt leletek leltározása, ami - tekintve a százezres leletszámot - szintén nem kis feladatot