Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Szűcs J.: A csongrádi múzeum néprajzi gyűjteménye II.

SZŰCS JUDIT A csongrádi múzeum néprajzi gyűjteménye II. (A tárgyak eredete, a helyi társadalom rétegződése) 1997-ben és 1998-ban, ha különböző okból és különböző szempontok szerint is, mindkét évben a helyi néprajzi gyűjteményről készítettem előadást. Az elsőt az éppen elvégzett revízió tapasztalatait felhasználva, a másodikat a múzeumtörténet megírására készülve tartottam. Most is a Csongrád városi múzeum néprajzi gyűjteményéről kívánok szólni. Ennek egyik oka, hogy a leltárkönyv rovatai nem adnak alkalmat a begyűjtött tárgyakról beszerezhető fontos információk rögzítésére. A tárgyak gyűjtőjének emlékezete véges. Az így őrzött adatokat, ismereteket - ha fontosnak tartja időben írásban kell rögzítenie. Másik oka, hogy a múltbeli gyűjtések feljegyzései szinte használhatatlanul kevés adatot tartalmaznak a tárgyakról. Esetünkben például Farkas Sándor 1924-1926-os gyűjtéséről 1927-ben hivatalnokok által készítette leltára nagyon szűkszavú. (Nem készült el az egyes tárgyak méretének és formájának leírása.) Emiatt a mai gyűjtemény darabjaival történő egyeztetés bizonytalan, a használó, a tulajdonos foglalkozásbeli, társadalmi hovatartozása sem határozható meg. A mai leltárkönyvekben az utóbbi szempontoknak megfelelő rovat nincs is. Nézzük meg az utóbbi 15 év gyűjtéséből néhány tárgyegyüttest a tárgyak és a valamikori tulajdonos, használó, annak családja, anyagitársadalmi helyzete kapcsolatára! A 85. 30. 1-37. számokon beleltározott tárgyak a Géza utca 3. szám alatti házból Góg Mihály révén kerültek a múzeumba. Először a tárgyak származási helyét jelentő ház történetéről kell beszélni. A nevezett épület nem illik az utcabeli házak sorába. Ennek oka G. M. szerint, hogy az a város szérűskertjének őrzésére megfogadott csősz lakóhelye volt. Az előbbiekből következően a ház megépülésekor és használata kezdeti időszakában egyedül állt. Az utca a szérűskert megszűnése után alakult ki. Adatközlőm, Góg Mihály (sz. 1923.) anyai nagyapja, Dávid József (meghalt 1924-ben) volt itt egy időben csősz. (Felesége Barta Franciska. Mihály nevű unokája családi visszaemlékezésekből ismerte meg anyai nagyszüleit.) A nagyapa Margit nevű lánya nemcsak gyermekkora egy részét töltötte itt, hanem ötven egynehány évesen Vérségi Mihály feleségeként újból a valamikori csőszházba költözött, és itt lakott élete végéig. 1985-ben innen vittünk hagyatékából 37 tárgyat, néhány egyszerű bútordarabot, lakberendezéshez tartozó tárgyakat, például virágcserepeket, virágtartókat, néhány viseleti darabot a múzeumba. Talán a volt tulajdonosokra nem jellemzőként értelmezhetjük a vessző uta-