Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

RÉGÉSZET - Szalontai Cs.: Beszámoló az M5 autópálya nyomvonalának előzetes feltárásáról

Látható tehát, hogy számos szakmai tanulsága van programunknak, melyek egyedi és összesített feldolgozása fontos adatokat nyújthat a közeljövőben várható hasonló nagyságrendű munkáink tervezéséhez. Itt szükséges szót ejteni arról is, hogy a különböző ásatások között milyen teljesítménybeli különbségek voltak. Az alábbi táblázatban bemutatjuk az egyes csoportok feltárt területeinek nagyságát százalékos arányban, továbbá azt is, hogy egységnyi idő alatt ki mekkora területet tárt fel, illetve egységnyi terület feltárása hol mennyi befektetést, munkát igényelt. Ezen mutatókat átlagoltuk, azaz az összteljesítményt vettük alapul, és ehhez az átlaghoz viszonyítottuk a százalékos adatokat. Ebből az is egyenesen következik, hogyha az egyes adatokat hasonlítanánk össze egymással és nem az átlaghoz igazítanánk ezeket, sokkal nagyobb különbségekre derülne fény. Az 1. táblázatból egyértelműen kiolvasható, hogy az egyes ásatási csoportok teljesítménye között óriási különbségek vannak. Lehet persze azzal magyarázni, hogy sem az objektumszám, sem a feltárt terület nagysága nem tükrözi a teljesítményt, mert ezek mindenhol változó körülményeket teremtettek. Ez valóban így van, ugyanakkor az egyes csoportok maguk is számtalanszor változtatták a helyszíneket, amely az esetleges előnyöket vagy hátrányokat automatikusan kiegyenlíthették. Lehet szakmaisággal magyarázni a gyengébb mutatókat. Ezzel azonban azt is lehet állítani, hogy aki sokat tárt fel, az nem felel meg a szakmai elvárásoknak, ami nyilvánvalóan a tények nem ismeretéből fakad. Egy dolog tény: az összehasonlítás több év, több hónap folyamatos munkájának mutatója, mely oly nagy mennyiségű adatot dolgozott fel, amely már akár a tendenciákat is kifejezheti és érzékeltetheti. Erre leginkább a ráfordításra vonatkozó számok, illetve az egységnyi terület feltárására fordított idő az, ami leginkább rávilágít. Hogy a kapott adatokból milyen következtetéseket vonhatunk le, az rábízzuk az olvasóra és azokra, akik illetékesek ebben. Egy bizonyos, hogy azzal, hogy minden csapatnak egyforma körülményeket és lehetőségeket biztosított a múzeum, nem vonta maga után azt is, hogy ezért azonos teljesítményt nyújtanak azok. Márpedig a táblázatból egyértelműen kitűnik, hogy ez nem így történt. Mivel a feltárások első hónapjai után a beruházó számára is egyértelművé vált a lelőhelyek nagyobbodása, nekik is természetes érdekükké vált — a tervezhetőség és az idő szempontjából —, hogy felmérjék a feltárásra váró lelőhelyek valódi nagyságát.