Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

NÉPRAJZ - Bárkányi I.: A Móra Ferenc Múzeum játékgyűjteménye

BÁRKÁNYI ILDIKÓ A Móra Ferenc Múzeum játékgyűjteménye A cím nem egészen pontos, hiszen múzeumunk gyűjteményei között nincs önálló játéktár, a játékszerek zöme az 1906-ban alapított néprajzi gyűjteményben található. Ez a tény behatárolja a játékok jellegét is: elsősorban paraszti használatú, házilagos készítésű játékszereket őrzünk. A gyűjtemény zöme a 20. század elejéről származik: Tömörkény István 1917ben bekövetkezett haláláig 124 játékszert vettek leltárba. A két világháború közötti időszakot a néprajzi gyűjtemény gyér gyarapodása jellemezte a szegedi múzeumban is. Újabb játékszerek az 1950-es évektől fellendülő tárgygyűjtések keretében kerültek - elszórtan - a gyűjteménybe, majd az 1980-as évek közepétől kaptak helyet az átalakuló paraszti és az attól alig különböző városi parasztpolgári és kispolgári játékkultúrára jellemző boltivásári játékok. A játékgyűjtemény módszeres számbavételére a Játékvilág Magyarországon - szemelvények a magyar játékkultúrából című CD-ROM kiadvány előkészületei ösztönöztek. Korábban részben a gyűjtemény anyagára alapozva íródott a Csongrád megye népművészete c. kötet játékfejezete (Szerk. Juhász Antal, 1991.), illetve a játékok színe-javát 1987-ben a szegedi Képtárban rendezett kiállításon szerepeltettük (Paraszti játékszerek. Bemutatjuk a Csongrád megyei múzeumok anyagát.) A gyűjtemény történetét, létrejöttének körülményeit Juhász Antal tanulmányából ismerhetjük (A Csongrád megyei múzeumok néprajzi gyűjteményei és tudományos munkája. In: Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk. Selmeczi Kovács A.- Szabó L. Budapest-Szolnok 1989. 293-306.), így csupán a játékszerek és gyűjtésük körülményeinek ismertetésére szorítkozom. (A szövegben kövérített betűvel jelölöm azokat a tárgyakat, amelyek ma is megtalálhatók a gyűjteményben, a zárójelben szereplő első szám a régi törzskönyvi szám, a második pedig a jelenleg érvényes leltári szám.) Az 1905 nyarától, először a gyűjteményalapításra megítélt 25.000 korona államsegély előlegéből, majd három éven át a kiutalt segélyből gyűjtött néprajzi tárgyak leltározását 1906. január 27-én kezdte el Tömörkény István, az intézmény igazgatója. Az első évek gyűjtései és a gyarapodó gyűjteményt gazdagító adományok között viszonylag szép számmal találhatók játékszerek is. 1906 márciusáig az államsegély 500 koronás előlegéből 134 néprajzi tárgyat vásárolt a gyüjteményalapító, s év végéig ezen felül 109 darab adománnyal is szaporodott a gyűjtemény (Somogyi könyvtár irattára, 1906/64.) Az első néprajzi tárgyak között szerepel Bitó János halászmester