Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1999/2000 (Szeged, 2001)

HELY- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Rózsa Gábor: „Infanteriszt Josef Musa – 1905 Ötbeli öreg Szenvedő Harczos”, avagy egy szentesi Svejk feljegyzései a boldog békeidőkből (1905-1908)

Fels veber : Her General Major von Wikuril Her Kadét Feldveber : Szájne Ekszelencz Her Kadét Óficzer : Stelfeldréten SzojneLonem Lejtinád Ober Lejtinád Her Hapmam : Karporai von tág : Musa" így keveredik egy-egy oldalon belül az ismeretlen eredetű „regény"­részlet, és az aktuális ügyeleti szolgálati beosztás. Hiába, a laktanyában (a táborban) nagy értéke van a papírnak! Hadtörténeti értékkel bír számomra a „Baka Miagyánk" (7. o.), még akkor is, ha töredékesen maradt ránk. Most utoljára idézzük a Musa-féle ortográfiában, bár idegen kéztől való. Jól megfigyelhető, hogy egy idő után (itt éppen 2 év múltán) a magyar bakák is már svábosan, osztrákosan be­szélték (és írták is) a magyar szavakat: (2. kép) „Miagyánk ki vagy a kaszárnyában szentelt/esék az O egszelencziája jöjön el a lénung és a kenyér faszalás legyen meg a Menázsi és Bocsásd meg ha nem jóly ugrunk be a doperájba mi is megbocsájtúnk Azoknak a kik minkett le Begyálroznak és ne vigy mínkett az egreczér Placzra és szabadis meg a Igelenczibúng/tol és a minden napi kirukolástol s a fegyver fogástol és ad meg a mi kivanságu/n katt minden napi jó reggelid és a jó men/ázsítt 8 órakor a tagvakott növezsd meg a Palacsintáit szapóriszd és édesísd meg a kávét és minden héten kétszer lekváros Palacsíntott mert tied a nagy kaszárnya és a lek..." (Itt az oldalnak vége, a következő ki lett tépve.) A hadi-jogi fogalmak (9-11. o.) jegyzeténél érdemes felfigyelni a tiszti tömörítés nyelvi elemeire, és arra is, hogy a fenyegetettség érzését, az állan­dó feszült figyelmet hogyan, és mivel kell felébreszteni a bakában: „A 'ki az elöljárónak fegyverrel, vagy személyére erőszakos kézrátevésével szolgálatban, vagy (a) kapott szolgálati parancs alkalmával ellenszegül; - a 'ki az elöljárót gyilkos szándékból, - bár siker nélkül is - megtámadja, az háború és béke idején agyonlövés általi halállal büntettetik . " (Vö.: Függelemsértés) „A 'fegyelem a föltétlen engedelmesség kötelességé ben áll, mellyel min­den alárendelt az ö elöljárójának és minden alattas - a rangban ifjabb is — a feljebb valónak, rangban idősebbne k, mihelyt az a parancsadás jogát használja, a szolgálat érdekében tartozik. " Ezeket, és még ennél szövedékesebben fogalmazott - egyébként pofon­egyszerű - definíciókat szegény írástudó bakáknak fújniuk kellett. Ha nem

Next

/
Thumbnails
Contents