Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A csongrádi múzeum néprajzi gyűjteménye

A tárgyak téma és sorszám szerinti aránya: cserépedények: gazdálkodás: iparok: pásztorkodás: háziipar: vallásos képek, tárgyak: 56 81 54 13 14 17 235 A cserépedények nagy aránya két okra vezethető vissza. Egyik, hogy a vidéki múzeumok gyűjteményei kialakításának kezdeti időszakában a népművészeti tárgyakat gyűjtötték elsősorban (ahogy Szilágyi Miklós összegzi vonatkozó kutatásait). A másik ok, hogy a paraszti önellátó háztartás és gazdálkodás (például tejfeldolgozás) fontos edényeit jelentik. (Ne felejtsük, hogy a pálinkás butellák is ide tartoznak!) A tárgyak leírása egy részénél, a lakáskultúra és viselet tárgyai — rövid, nem szakszerű, hivatalnokok készítette — leírásából nem lehet eldönteni, hogy polgári vagy népi, paraszti kultúra darabjai közé tartozhattak. Ezekkel a gondokkal együtt is a csongrádi múzeumtörténet, gyűjtemény fejlődés fontos része ez a leltár. Az 1956-tól lassan gyarapodó, majd 1976-tól 1982-ig Juhász János vezetésével módszeresen, tematikusán, nagy tételszámú hagyatékok, tárgyegyüttesek vásárlásával lendületes és céltudatos gyűjtéssel gazdagodott a gyűjtemény (Részben Lele Józseffel, majd távozása után Nagy Ibolya a múzeum dolgozóival leltározta be az addigi gyűjtés jelentős részét.). 1984-től jelen sorok írójának vezetésével folytatódott a gyűjtés. 1984 és 1990 között nagyobb lendülettel, majd a kilencvenes évek elejétől visszafogottabban. Az 1997-ig 12 ezer tétel rendszerezésének több lehetősége vethető fel. Ilyen szempontok lehetnek a tárgyak anyaga, a készítés eredete és funkciója. Az utóbbi osztályozást alkalmazva rendszereztük a tárgyakat. Ez a statisztika a tavalyi hasonló témájú előadásom függelékeként jelent meg. A statisztika készítésénél kiindulópontul szolgáltak Juhász Antalnak a kilencvenes évek elején megadott szempontjai. Mi ezt néhány esetben módosítottuk, kiegészítettük.