Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Szabó Tamás: Új restaurálás – régi kincseinkből: V. Ferdinánd magyar király térdképe

SZABÓ TAMÁS Új restaurálás — régi kincseinkből: V. Ferdinánd magyar király térdképe 1. Bevezető és történelmi háttér A régmúltban festett magyar főúri és királyi képek helyreállításának egyik fontos szempontja, hogy a súlyosan sérült festményeket mindenképpen hiteles formában mutassuk be az utókor számára. A restaurálási beszámolóimban ábrázolt személyek jelentősége a magyar történelmünk formálásában játszott szerepükben, vagy annak sorsfordulója idején vállalt tényleges cselekedetükben áll. Egyes arisztokraták emberi és főúri gesztusaik révén váltak méltóvá arra, hogy az idők folyamán elöregedett vagy durván megváltoztatott képemlékeiket helyreállítva — államunk, külön e célra létrehozott pénzügyi alapjainak támogatásával — az eredeti megjelenésüknek megfelelően őrizzük meg. E törekvés érvényesült a háromnegyedes alakban megfestett Habsburg (V.) Ferdinánd magyar király és osztrák császár képének esetében is: kinek sorsa-emléke az utókor és az egyszerű ember tudatában sokszor tévesen él. de még a történészek is oly sokféleképpen ítélik meg. Még ma is olvasni lehet olyan elemzéseket, hallani azokat a leegyszerűsítő megjegyzéseket, miszerint Ferdinánd súlyosan dégénérait volt. Valóban nem volt „vezérlő alkatú", de müveit, magas zenei képzettségű, öt nyelvet tökéletesen beszélő és rendkívül jó indulatú, (1830-tól) megkoronázott királyfiként kell rehabilitálnunk. Az osztrák császári trónra kerülése után (1835-ben), de különösen a magyar függetlenedési törekvések kibontakozásakor vetették szemére, hogy akaratgyenge. Jólelküsége okán mindig annak adott igazat, akivel utoljára beszélt. így, országlása 13 éve alatt az udvari kamarilla koreográfiája a „metternichi-politika" szerint zajlik: Ferdinánd már apja I. Ferenc halála után, a végrendelet átvételekor áldozatul esik a ravasz államkancellár irathamisító csalásának, aki hatalmi befolyásának megtartásáért végzett ármánykodásaival a magyar rendeket a forradalmi megmozdulásokra, a bécsieket pedig a felkelésre ingerelte. Az új magyar király érdeklődött a természettudományok iránt, ezért is támogatta a Magyar Tudományos Akadémiát. 0 az, aki — 300 év után először — magyar nyelven nyitja meg az országgyűlést, ő az, aki szétosztja koronázási ajándékait a szegények között — mintegy példát te-