Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)
NÉPRAJZ - Fodor Ferenc – Hegyeli Attila – Törőcsik István: Néprajzi gyűjtőút a Duna-deltában. A lipovánok
között nem házasodtak. A faluban ma is két templom áll, a szertartások külön zajlanak. A lipovánok fő megélhetési forrása a halászat. A hagyományos halászcsoport húsz főből állt. vezetője az ataman, akinek rangját hálóból font öv jelezte. Maguk nem kereskedtek, a kifogott halat megérkezéskor a parton árverésen értékesítették, melyen a halhasító tanyák tulajdonosai mellett távolabbi vidékek kereskedői is részvettek. A nyereség egyik felét a bárka tulajdonosai kapták, a másik fele a többi résztvevőt illette. A halhasítókban a legszegényebbek dolgoztak, ők készítették a halászeszközöket is. Ez a halászati üzemforma mára erősen bomlófélben van. A Razimtó partján alkalmunk volt megfigyelni a varsák szárítását és javítását hagyományos hálókötöző módszerekkel. Széles körben alkalmazzák a kishalászat archaikus eszközét, a merítőhálóí is. Manapság a halászok leginkább felvásárlási rendszerben értékesítik a zsákmányt. Az átvevőhelyek (cherhana-k) a delta szinte minden települése mellett megtalálhatók. Második utunk során eljutottunk a peripravai cherhana-hoz. A deszkafalú, nádtetejű épületben folyik az átvett hal lemérése és az adminisztráció. 25 Itt pakolják ládákba —jég közé — a halat, melyet a Tulceából érkező szállítóhajóra raknak. Ez hozza a városból a kenyeret, és az egyéb árut, amit a halászok rendelnek. Régebben a jeget a cherhana közelében raktározták. A jégvermet magasabban fekvő helyre építették, hogy védve legyen a víz beszivárgásától. A mély gödröt náddal vastagon fedett nyeregtető borította. A 10-20 centiméter vastagságú jégtáblák közé szalmát tettek. Jégvermet már csak a nagyszebeni Astra múzeum lipován anyagában láthatunk. Ugyancsak itt találjuk meg a szélmalmokat is, melyekből a század elején még 437 volt a tulceai járásban. A delta területén csak Rosetti határában láttunk egyet. Az építkezés alapanyagai a nád, a fa és a vályog. Első látásra szembetűnőek a faragott díszítésű házoromzatok és az oromzat csúcsán lévő, gyakran hal vag}' madár formájú széljelzők. A díszítményeket ma már sok helyen fa helyett bádoglemezből alakítják ki. de a motívumok nagyrészt változatlanok. A régi házak négy helységből állnak: két lakószoba között volt a konyha, a negyedik helyiségben pedig a halászati eszközöket tárolták. Jellegzetes lipován építmény a fürdő, aki házat épített, először ezt készítette el. Vályogtéglából építik, mint a házakat. Két helyiségből áll. egy öltözőként használt előtérből, és egy gőzkamrából. Utób-