Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Ozsváth Gábor Dániel: A szentes-dónáti Csúcs-féle szélmalom (Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkba való áttelepítésének műemléki, gépészeti problémái)

A vaspalló tartóoszlopaira erősítették fel a tejkeáilító szerkezet ál­lítócsavar/át(\0), amely a gabonának a kövek közé jutását szabályozza. Ugyancsak a lisztespadon, annak hátsó részét foglalta el a vámgabo­na tárolására szolgáló hambár (szúszék) (11). amelynek beöntő garatjai a kőpadra nyíltak. Valamely félreeső zugban egy asztal is helyet kapott a ma­lomjavításához szükséges szerszámokkal. Több helyen egy itt elkerített rész volt a molnár lakhelye'". Innen fagrádics(\2) vezet a következő szintre, a kőpadra. II. Kőpad Ez a szint a tulajdonképpeni hasznos munkavégzés, a darálás szín­tere. Itt található a két őrlőszék{ 1 3) a kövekke\( 14) és a garatokka\{ 15), a vámgabonát tároló szúszékok beömlő nyílásait 16), valamint a kőemelö da­rud?). A kőpad nappali megvilágításáról egymással átellenben két ablak gondoskodik. E térben rendszerint a molnárinas tartózkodott, fogadta a lisztespadról a zsákfelvonó segítségével felérkező gabonát, levette a vá­mot és az őrlenivalót felöntötte a garatra. A vám mennyisége általában 12% körül mozgott. Kezdetben egy véka gabonából egy kupával maradt a molnárnak, később ezt súlymérték szerint számították ki. A vámgabonát a háromrekeszes gabonatároló hámbár ezen a szinten nyíló beöntőnyílásain öntötték be. Amikor a kő megkopott, akkor itt végezték el annak vágását és mejjelését (egyengetését). Az említett munkálathoz a garatot, kergeti 18) le kellett bontani, és a felső £övet( 14a) leemelni. Erre a célra szolgált az itt el­helyezett kőemelő daru, amely egy, a padló és a mennyezet közé beállított, tengelye körül forgatható oszlop. Erre egy kötél csavarodott föl, a kötél má­sik végét átvetették egy csigán(\9), amelyet a garat fölé, a mennyezethez rögzítettek, s a végén egy nagy páros vaskapocs található. A dudát(20) ki­emelik a vellásvassa\(21 ) együtt, majd a kapcsokat a kő oldalának vájataiba akasztják. Ezután egy rudat dugnak a darutengely vésetébe, és addig forgat­ják, míg a kő megfelelően fel nem emelkedik. A kiemelt követ egy bakra he­lyezik, ahol a kővágó (fogazott) kalapáccsal és csákánnyal elvégzik a kő megvágását. Ezen művelet során elegyengetik a kő felszínét, azaz a köldök­nél (emésztő), kissé homorúra és kifelé menedékesen, azaz a kő közepétől kifelé egyenesítették. A két kő csak mintegy arasznyi részen feküdt össze, ez volt az őrlő felület. A forgásiránnyal megegyező görbületü, köríves

Next

/
Thumbnails
Contents