Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Ifj. Lele József: Szenteltvíztartók

Esett is Vízkereszt a hétnek bármely napjára, a misére és az utána következő vízszentelésre sokan elmentünk. Mi iskolások is részt vettünk ezen a jeles eseményen, s a tanítás csak azt követően kezdődött meg. A Vízkeresztről (január 6.) Manga Jánosnak a Néprajzi Lexikonban (1982, 584. oldal) megírt tanulmányában a következőket olvashatjuk: „A római egyház Az Úr megjelenése névvel január 6-án tartott ünnepe. A keleti egyház e napon Krisztus születését ünnepelte, nyugaton a Napkeleti bölcsekről, vagyis a Háromkirályokról, Jézus megkér észleléséről, és első csodatételéről való megemlékezés került előtérbe. A német egyház szertartásai szerint ezen a napon vizet és tömjént szenteltek. A víz megszentelésének, azaz megkeresztelésének szertartásából ered a magyar vízkereszt elnevezés is. A templomból hazavitt víznek, amelyből minden család vitt haza, mindenki különös hatást tulajdonított. És ezt a különösnek elfogadott hatást az egyház is erősítette. Az 1490. évi boroszlói szertartáskönyv szerint a szentelt víz használ a dögvész, a méreg ellen, sőt a béka és a mérges férgek ellen is. És ha a vizet igazi pap szenteli meg, nem romlik meg egész évben sem. A víz és a tömjén szentelésből alakult ki a házszentelés, amelyre már Mátyás idejéből van emlékünk. A plébános ezen a napon kezdte meg a hívei látogatását: beszentelte a házat, számba vette a házbeileket, beszedte a lélekpénzt. ...A római katolikus falvakban a pappal együtt ment a kántor, és két ministráns, illetve egy egyházfi, aki a pénzt, és az adományokat szedte össze. ... Amikor elmentek, akkor a gazdaasszony a pap helyére ült, hogy lányuk még azévben férjhez menjen. ...A protestáns vidékeken a házszentelés tiltásával is találkozunk. " A katolikusságnál, így a színkatolikus Tápén azonban az egyik legtiszteltebb kisünnepként, félünnepként maradt fönn máig. Mivel odakint még meglehetősen hideg volt, a vízbe egy-egy marék kősót tettek az asszonyok, ami megakadályozta a jégképződést. A szentmisét a templomban tartotta meg a pap. Emlékszem, sokan, legalább tizenketten ministráltunk. A legszélsőknek nem is jutott ministerruha. Ilyen sokan csak karácsonykor, húsvétkor és Űrnapján ministráltunk. Ez is jelezte, hogy a Vízkereszt (Háromkirályok) jelentős egyházi ünnepnek számított, még akkor is, ha valójában nem tartozott a nagymisés ünnepek közé. Vízkeresztkor ugyanis egy mise, a kismise volt, amelyen minden a nap üzenetére utalt.