Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: A csongrádi múzeum néprajzi gyűjteménye

lás nehézségei miatt el sem képzelhető.). A paraszti gazdaságot működtető 2 ipar, a kovács 145, a bognár (talicskakészítő) 64 tétel, a hozzájuk kapcsolódó szíjgyártó 92, kötélgyártó 68 ezek közül teljes berendezéseket jelentenek. A háztartást, gazdaságot együtt kiszolgáló ipart, a fazekasságot 28 szerszám és 333 termék, cserépedény jelez. A lakáskultúrát, lakásbelsőt szolgáló iparokat, az asztalost 75, a takácsot 25, a viselet iparát, a szabót 5 tétel képviseli. A késes szakmát 16 tételben termékek, bicskák, kések reprezentálják. A helyi faipart az ácsmesterség 12 szerszáma jelzi. Az adott ipar képviselői kevés szerszámmal dolgoztak, de ebből a tucatnyi szerszámegyüttesből a fűrészek még hiányoznak. A vegyes iparba sorolt 74 tárgy között a szitaszövés és a ruszter szerszámai a legjelentősebbek. Jellegénél és a leltározás technikájánál fogva az öltözködést, lakáskultúrát szolgáló ipar, az előnyomó, drukkoló műhely jelenti a legnagyobb tételszámot az egész néprajzi gyűjteményben. 7265 tételt írtunk be a Bukátos hagyatékba. Ennek többségét a drukkoláshoz szükséges sablonok és facakkok adják. A dossziékban tárolt sablontömeget laponként kellett felvenni, hogy a megőrzését, megmaradását biztosítani lehessen. A függelékben szereplő leltározott fényképek a gyűjteményekben található fényképeknek csak töredékét jelentik. A fotók, mivel több fényképész hagyatékát is jelentik, külön tárgyalást, leltározást érdemelnek, igényelnek, erről bővebbet Erdélyi Péter kollégám ír. A tárgyak értelmezésének lehetőségét nemcsak a tárgyak anyaga, készítésének eredete, módja és funkciója jelentik. A tárgyak, tárgyegyüttesek tulajdonosukkal, használójukkal a társadalomban élnek. Egy-egy társadalmi réteg képviselőjének jellegzetes vagy kevésbé jellegzetes tárgyait jelentik. Kérdés, hogy a néprajzi leltárkönyvben szereplő eladó-, ajándékozó tulajdonosok a helyi társadalom meghatározó rétegeit reprezentálják-e? Amennyiben a nevek mögötti foglalkozást, vagy társadalmi státuszt vizsgáljuk, az a benyomásunk támadhat, hogy a feltett kérdésre mindenképpen igennel kell válaszolnunk. Az összegzésből a végeredményt adom meg: képviselteti magát a nagygazda, középparaszt, kisparaszt, a kisember, a kubikos, a bandagazda. A már említett hajókormányos lakáskultúráját, személyes tárgyait összegyűjtöttük. Az iparosoknak, halászoknak, kordésoknak csak a foglalkozáshoz kötődő tárgyaik kerültek be. A későbbi fel-