Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

NÉPRAJZ - Füvessy Anikó: Adatok a Dél-Alföld fazekasságához

tett. Ebből számos datálatlan, egyszínű zöld, sárga, barna, illetve külön­böző alapszínen tarka mázfoltos található a gyűjteményekben, melyek ké­sőbb a könnyebb szállítás érdekében váltak kezdetben ovális alaprajzúvá (ezek közepe gyakran mívesen áttört), majd vették fel legáltalánosabb formájukat, a szögletes téglatest alakot. Kresz Mária kutatása szerint a múzeumi gyűjteményben a legko­rábbi példányuk az 1820-as évet viseli, de felirata — „mit nézel Szamár, látod hogy butella" —jelzi, nem az 1820-as datálású az első butella. Ezt a zöld mázas, lapított, áttört közepén sárga mázas edényt egy 1818-as da­tálású palackbutella előzte meg, mely 1994-ben került be a Néprajzi Mú­zeumba egy magángyűjteményből. 17 A szentesi múzeumban egy ennél ko­rábbi darabot találtam. Az alacsony, zöldmázas palackbutellán szalagsze­rűen fut körbe az egyszerű, karcolt klasszicista girland, végén tulipánnal, alatta az évszám: 1816. 18 A korai datált palackbutellák számát emeli a bé­késcsabai múzeum 182l-es, zöldmázú darabja. 19 Egy-két évtized alatt ezt a kerek alaprajzú formát a szögletes oldalú variáns váltotta fel, melyet a zöld és talpán sárga máz, a változatos karcolt díszítmény és a verses fel­irat jellemzett. A karcolt díszítmény legnépszerűbb eleme a madár, mely egyedül vagy párosan fordul elő, de már az 1830-as évekre bokrok és vi­rágtövek ágain ülő változattá alakul. Népszerűbb az egyszerű szerkesztett díszítmény is, mely az áttört középmintára vezethető vissza. Legkorábbi darabjuk az 1828-as évszámot viseli, a nagyváradi múzeumban található. 20 A karcolt vagy írókázott madár más edénytípusokon is gyakori. Karcolt változata 1801-ben csalikancsón, 1824-ben butykoskorsón, 1826­ban kulacson jelenik meg. Butellán első előfordulása 1828. 21 írókázott változatban sárga máz alatt az 1830-as évektől fordul elő hangsúlyosabb virágábrázolások kíséretében butykoskorsókon, ritkábban szilkéken. A korai példányokon egyéb díszítőtechnikák — pecsételt rátétes kis agyag­korongok és aprólékos tűszúrások — társaságában. 22 Vásárhelyről elmondhatjuk, hogy mind típus, mind díszítmény, mind díszítőtechnika szempontjából a paraszti stílusú kerámia délalföldi nagy hatású központja. Számos edénytípus (1798: csalikancsó, 1800: bo­roskancsó, 1813: kulacs, 1816: butella, 1824: miskakancsó, 1848: könyvbutella) és díszítmény (madár, szerkesztett virágelemek) Vásárhe­lyen fordul elő először a parasztstílusú kerámián. Kár, hogy céhiratok se­gítségével a kisebb regionális központokra gyakorolt hatása csak a XIX. század közepétől tanulmányozható. így azoknál a központoknál, melyek a

Next

/
Thumbnails
Contents