Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Szeged – virágváros. Mayer Miklós főkertész

fa, hárs, gömbakác sorfák alatt a városban. Nyáron ezek a fák enyhülést jelentettek, s mindezt kiegészítette sokféle virágzó bokor, virág. 1898-ban meghalt gróf Tisza Lajos, aki távozása után is kötődött Szegedhez. Az egyesület díszelnöke volt. Tisza Lajos már az 50-es 60-as években Berlin, Drezda, Stuttgart, Brüsszel, Párizs mintájára szerette volna hazánkban még a falvakat is rendezve látni. Sokáig nem tudta elképzeléseit megvalósítani. 1880-ban megnyílt az alkalom Szeged árvíz utáni újjáépítésénél, mely nem csekély munkát adott a grófnak. E munka közkertészeti szempontból példaképül szolgált az országban. Sok külföldi előkelőségtől lehetett hallani, hogy „ezt nem hittük, hogy Magyarországon város sétányokban annyira bővelkedne, mint Szeged". Tisza Lajos az Országos Erdészeti Egyesület elnöke volt. A kertészetet fiatal kora óta kedvelte. Bárhol járt, (Kína, Japán, Egyiptom, Olaszország, Németország, Franciaország, Kelet-India és Afrika) utazásai közben talált egzotikus növények magvait hazaküldte édesatyja geszti kertészetébe. 1879-ben az árvíz tragédia után, szeptember 20-án Gödöllőn Erzsébet királyné kihallgatáson fogadta Tisza Lajost. A királyné rokonszenves érdeklődéssel kérdezősködött Szegedről és a városújító a jelen állapotról is beszámolva, főképp az épülő nagy Szegedről festett képet a királynénak. 1882. március 19-én nagykovácsházi birtokáról a város befásításához 1850 darab fát, 3850 darab csemetét és 5000 darab bokrot adományozott Szegednek. Újszegeddel nagy tervei voltak. Ebből annyit valósított meg, hogy paradicsomot varázsolt az egykori szerény ligetecske helyére. Sírjára Szeged parkjainak legnemesebb örökzöldjeiből állítottak össze koszorút. Mayer Miklóst is Tisza Lajos hozta Szegedre. Tisza csak a nagy kereteket szabta meg, tartalmat Kállay öntött ezekbe a tervekbe Mayerral. „Kedves Mayer" volt a munkatársa. Mayer Miklós 1899-ben az általa szerkesztett lapban felhívást tett közzé kertész nyugdíjintézet és kertész otthon létesítésére. Mióta az egyesület élén tevékenykedett tapasztalta, hogy a kertészek, kertgazdák hátramaradt keresőképtelen özvegyei, árvái részére milyen fontos a segítségnyújtás, hogy a munkaképtelenné váló tagok nyugdíjjogosultságot nyerjenek.