Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Szeged – virágváros. Mayer Miklós főkertész

Következő év júliusában már bemutatkozó kiállítást rendeztek. Céljuk az volt, hogy egyesületük létezéséről, illetve addigi szerény működésükről szűkebb körben jelt adjanak, s ezzel mintegy előkészítsék az őszi, hivatalosan meghirdetett általános kertészeti kiállítást. Az 1893. október 8-15 között nyitva tartó kiállítás célja a hazai gyümölcs-, haszon-, díszkertészet versenyképességének elérése volt. Ezt hazánk földrajzi fekvése, talaja és igen kedvező éghajlata alapjaiban biztosította. Magyarország 55 kiállítója a szegedi vár falai között mutatkozott be. Meglátogatta e kiállítást gróf Tisza Lajos, aki hazánkban e téren a legelső szaktekintély volt. Tisza belépett egyesületi tagnak, s díszelnök lett. Mayer Miklós a Stefánia kioszkját valóságos virágdíszbe öltöztette. Virágbetűkkel kirakva köszöntötte a grófot. Az ország minden tájáról érkezett kiállítók között, a szegedi és új szegedi résztvevők sorában ott találjuk a Szeged város kertészetét képviselő Mayer Miklós főkertészt is, aki terményei mellett könyvét is bemutatta. 1895-ben a Szegeden működő magyar mükertészek és kertgazdák Zentán, szeptember 12-22 között rendezték meg kiállításukat. Mayer Miklós rendezte, látogatóba érkezett a király is. A zentai gabonapiac helyén állították ki termékeiket 3000 m

2 területen. Pazar virág dekorációval szegélyezett bejáratát „Isten hozott" felirattal díszítették. A királyi ebédhez is az egyesület kiállítói szolgáltatták a gyümölcsöt, s kiállított tárgyaikkal arany- és ezüstérmeket nyertek. Az 1896-os év a millennium ünneplése jegyében telt el. Április 18án baráti körben ünnepelték a magyar nemzet fennállásának ezer évét Désen (Erdélyben), Fazekas Sándor kertész házában. Több fajta gyümölcs- és díszfát ültettek. A társaság példáját Szegeden is követték, s a város 13 darab tízéves tölgyfát ültetett a Kállay-ligetben. A millenniumi ünnepség keretében rendezték Budapesten a magyar mükertészek kongresszusát, melyen Mayer Miklós az utak sorfával való beültetését szorgalmazta. Javasolta továbbá a kertész szakképzés beindítását és nyugdíj folyósítását a kertészek számára. 1895 nyarára Szeged a fásítás terén annyira haladt, hogy ha valaki végigsétált utcáinkon, tereinken, különböző illatárban volt része. Kezdve az akác allékon, áthaladva a platán, platánlevelü juhar, bálványfa, szivar-