Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Szeged – virágváros. Mayer Miklós főkertész

BÁTYAI GITTA Szeged — virágváros. Mayer Miklós főkertész Páratlanul ritka és szép virágpompába öltözött a város 1998 tavaszán. Szeged benevezett a virágvárosok európai vetélkedőjébe. A Szegedi Környezetgazdálkodási KHT, melynek dolgozói Szeged tisztaságáért felelősek, parkjainak, utcáinak kertészeti munkáit végzik, virágvárossá varázsolták Szegedet. Mintegy 65000 tő egynyári virágot ültettek el a város területén. Nem csak a virágágyásokba ültettek virágot. Hetven balkonládát, 660 darab virágcserepet helyeztek el a kandeláberekre, és nyolcvan különleges virágoszlopot készítettek el. Ezekbe futómuskátlit, petúniát, begóniát, pistikét ültettek. Az összes költség nyolcmillió forint volt. Ezután a KHT meghirdette a városlakók számára a „Virágos Szegedért!" akciót, melybe intézmények, magán- és társasházak nevezhettek be. E csodálatos virágpompát elhanyagolt, lezüllött évtizedeink után találjuk újdonságnak. Már száz évvel ezelőtt színesek voltak utcáink, tereink, középületeink kertjei. Nyugaton művelődött grófok, bárók uradalmaiban szolgált főkertészek díszítették városunkat. Üdülőhelyekben városunk mindig igen szegény volt. A legrégebbi mesterségesen ültetett erdő Dugonics András polgármestersége idején, az 1760-as években létesült Fölsővároson. Az 1770-es években Alsó- és Fölsővároson tölgy, makk, szilmag telepítések létesültek. 1790-ben a Szillér-partján Etelka erdejét ültették, 6000 darab fűzdugványt. Dugonics András tervezte, Vedres István végezte. 1790-es években Etele erdő Volford József polgármestersége idején, a Bánomkertek alatt létesült. A fönt említett erdőkön kívül voltak fűzfaerdők a Boszorkányszigeten. A múlt század 50-es éveiben — Gamperl Alajos polgármestersége idején — ültették a Piac (ma Széchenyi) téren a vadgesztenye sort, róla nevezték el a fasort Gamperl sétánynak. 1858-ban ültették a Vár melletti fasort a promenádon, a mai Stefánia kezdetét. 1858-ban Újszegeden létesítettek Népkertet, majd 1859-ben a Búza (ma Dugonics) téri fasorok kezdtek hajtani. Kisebb kert, facsoport volt Rókuson a Pacsirta kert, a teherpályaudvar mellett a Brucner kert, a Kálvárián a Komló kert, s Alsóvároson az Alvégi liget. Ezek magántulajdonban voltak. Legszebb magánkertje a