Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998 (Szeged, 2000)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Rózsa Gábor: Szentesi múzsák új menedékei
ipart 1985-ig, majd a közbenjárásunkra 1989-ben a Megyei Közgyűlésnek ajánlotta föl azt; — Rágyánszkyné, a Mester középső Katalin leánya a Horváth Mihály utcában rendezett be önálló műtermet, melyben több atyai örökű tárgyat őrzött meg.. Legkisebb leánya Ida, Tokácsli Lajos festőművész felesége pedig több pótolhatatlan értékű családi relikviát és mesterségbeli dokumentumot adományozott a múzeumnak. Jó emlékezetének köszönhetően ma is tudunk gyűjteni a Mester módszereiről, és műkedvelő baráti köréről is hiteles adatokat. A tárgyak között kb. 20 db felvevőkamera, 15 db másoló és nagyító gép, stabil retus-asztalok, mobil dobozok, különleges lámpák, és korabeli laboratóriumi berendezések is vannak eredeti bútorok környezetében. A gyűjteményt jótékonyan egészíti ki a Horváth Mihály Gimnázium fizika- és kémia-szertárának néhány Calderoni-féle ívfényes projektora, dianézője és filmvetítője, valamint a régi rajz-szertár művészettörténeti képanyaga. A fényirda belépő előterében Massányiné tanítványa, Szabóné, Remzső Erzsébet (Böbe-Fotó) működteti fotómunka-felvevő- és árusító videó-boltját, és szerződésünk szerint biztosítja a gyűjtemény megtekintését, melyet audiovizuális segédletekkel is támogat. A műterem mögött toldalékképpen hozzá épített kiszolgáló raktár és fotótár működik, amelybe patrióták ajándékai és alkalmi vásárlások révén folyamatosan gyűlik a Fridrich-fotó pozitív-anyag. Eddig összesen kb. 2000 darab üveg-, 18 ezer síkfilm, és 1500 különböző méretű és árnyalatú papírkép reprezentálja a rögzített pillanatokat, ami vizuális néprajzi- és várostörténeti, valamint a helyi amatőr művészet történetének „aranybányája". Folyamatos feldolgozását és az emlékhely szakmai felügyeletét a Péter Pál Polgárházban működő Helytörténeti Gyűjtemény vezetője látja el. Az egész a Csongrád Megyei Múzeum felügyelete és igazgatása alá tartozik. Juhász Márta főépítész tervei szerint a napfényudvar felől egy sétáló tér épül, melynek tervezett mobil-műtárgya egy napóra lesz acéltükrökkel. Minden kerek napfényes órában be-betüznek majd a kis laboratórium ablakán. így jelzik az egyre múló Időt, s közben hirdetik a vidék egyetlen épségben rekonstruált fényirdája nagyszerűségét, az Utókornak megmentett teljességével.