Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)
MŰTÁRGYVÉDELEM - Katkóné Bagi Éva: Keleti szőnyegek Lucs Ferenc hagyatékából
Érdekelték a művészetek, próbálkozott a festészettel, de nem találta magát elég tehetségesnek, így inkább műértőként vásárolta a képeket. Nyolc nyelven beszélt, járatos volt a küzdő sportokban. A háborút megelőző években 7 és fél évet töltött hírszerzőként a vezérkari erre szakosodott részlegével. Erdélytől Japánig utazgatott. Mivel ismerte a politikai élet útvesztőit zsidó emberek életét mentette oly módon, hogy Szerbiába szöktette őket vonaton (E tényt megerősítendő fontos lehet, hogy Bárány Béláné olvasott egy köszönő levelet, amelyet megmentett zsidó leszármazott irt. Sajnos a levél elveszett.) 1932-ben házasságot kötött Zloczover Annával akivel végig együtt maradt. Több testvére települt le Szegeden. Varga nevű sógorával szőnyegházat üzemeltettek a Kárász és Kölcsey utcák sarkán. Lucs Ferenc vásárolta arab utazóktól a szőnyegeket, és nagy hozzáértő készségre tett szert. Valószínű a kiállításban látható szőnyegek is akkori vásárlásokból valók. Közben saját tervezésű parasztkonfekciót árusított ami szintén jó üzletnek bizonyult. Később a szocializmus évei nem kedveztek sem a kereskedőknek, sem a kalandoknak. Akkor mint megállapodott ember már csak műkereskedelemmel foglalkozott. Festők műterméből vásárolta olcsón a képeket, adott, vett, cserélt. A gyufagyárból ment nyugdíjba. Élete alkonyán, mint jó szülő, gondoskodott műtárgyai sorsáról. Nem engedte őket vissza a kereskedelem útvesztőiben szétszóródni. 1978. június 19én életjáradéki szerződést kötött a múzeummal. Feltételei között szerepelt, hogy a gyűjtemény Szegedről ki nem kerülhet, és együtt legyen bemutatva. Ez a Lucs teremben meg is valósult részben ahol 50 festménye ma is állandó kiállításon látható. A szőnyegek Lucs Ferenc halála után kerültek a múzeum tulajdonába, addig csak letétben voltak itt. Az életjáradék összegét jótékony célra fordította. Pl.: a Feszti alapítvány részére 100 000 Ft, a United V. alapítványba vérszűrő berendezésre 3,5 m. Ft. a jelentősebbek közül említve. Mindig elismerésre vágyott, élete nagy álma, hogy Szeged díszpolgára lehessen, már nem teljesülhetett Összegezve: A műtárgyak gyűjtésének rengeteg indítéka lehet, de bármi is legyen a gyűjtő célja, végső soron a magyar műkincs állomány megőrzéséért fáradozik, gyakran szerény anyagi körülmények között, amiért tiszteletet érdemel.