Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

NÉPRAJZ - Fodor Ferenc: Néprajzi gyűjtőúton a Duna-deltában

A halásztanyához tartozik a lakóházon kívül az istálló, tyúkól, kemence, fürdő, egy kis szélmalom és a WC. A nagy udvarban volt a lakóház a fürdő a kemence az istálló és a tyúkól. A kertben van a szélmalom és a WC. Mindkét udvarnak külön bejárata volt, de a kettőt egy kiskapu kötötte össze. A ház az utcára merőlegesen helyezkedett el, előtte keskeny ganggal, melyet faragott faoszlopok tartottak. Az oromzatot díszesen faragott deszkák alkották. A lakóház négy helyiségből állt. Két lakószoba közt volt a konyha, a negyedik helyiségben pedig a halászati felszereléseket tárolták. A jégvermet magasabb részen építették, hogy védve legyen awíz beszivárgásától. A mély gödröt náddal vastagon fedett nyeregtető borította. A 1020 cm vastag jégtáblák közé szalmát tettek. Az itt tárolt jeget a halak tartósítására és szállítására használták. A cherhana halfeldolgozó épület. Itt gyűjtötték össze a napi fogást és itt dolgozták föl. Közvetlenül a vízparton állt tölgy oszlopokon, fenyődeszkából építették nyerges nádtetővel. Két teremből állt. Az egyik az irodai rész, a másik a tulajdonképpeni cherhana, ahol a halakat átvették, sózták, tisztították és kivették az ikrát. Ugyancsak itt tartották a mérleget, a só és a jég elvágásához szükséges szerszámokat. A cherhana előtt egy nagy terasz volt, amely rakodási hídként szolgált. Jó időben itt mérték a halat és itt végezték a tisztítást is. Utunk során fölkerestük Tulceában Georgiu bátyuskát, akivel interjút készítettünk. Beszélt a lipovánok történetéről a mai vallásos életről és bemutatta a templomot, valamint a templom tulajdonában lévő régi (XVII-XVIII. századi) imakönyveket. Sarichioiban fölkerestük Sevastian Fenogen történelemtanárt, aki e vidék parlamenti képviselője, valamint számos - a lipovánok életét bemutató újságcikk - szerzője is. Hosszú beszélgetés után, mely a lipovánok mindennapi életéről, orosz nyelvük megtartásáról, a mai politikai helyzetükről szólt általában ajándékul adta disszertációja egy példányát, melynek egy fejezete érinti a lipovánok társadalmát, néprajzát. Négynapos gyűjtő utunkon kb. 300 színes- és fekete-fehér felvételt, valamint diafilmet készítettünk, ezenkívül mintegy 200 perc SVHS videó filmet forgattunk. Fölvettük a kapcsolatot a „Zórü" című, havonta román és orosz nyelven megjelenő újság szerkesztőségével, mely a lipovánok egyetlen önálló újságja. Kapcsolatba léptünk a Duna-delta Környezetvédelmi Hivatallal, mivel remélhető további kutatásainkhoz az ő engedélyükre is szükségünk lesz. A következő út célja az elzárt, gépkocsival meg nem közelíthető Periprava és Sfistofca lipován, valamint az ezekkel szomszédos Letea hahol, illetve Rosetti és Cardon román települések felkeresése lesz.