Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Az algyői temetőről röviden

Összefoglalóan: úgy látszik, a déli csoportban a felnőttek túlsúlya a gyermekekhez képest koránt sem olyan elnyomó, mint a másik kettőben; azaz a családok korosztályok szerinti összetétele természetesebbnek tűnik. Ezen belül az Ad-Mat korú felnőttek százalékos dominanciája kimagasló (71,9%). A nemeket tekintve a gyermekeknél a nők, a felnőtteknél a férfiak vannak túlsúlyban; ami arra is utalhat, hogy e kis közösség alapvető jellemzője, azaz a férfiak túlsúlya az idő folyamán a természetes szaporodás lévén kiegyensúlyozottá válhatott volna. (S visszafordítva: egyben azt is jelenti, hogy a férfiak túlsúlyával jellemzett közösség abnormális állapotot, rendkívüli helyzetet, okot jelez) A belső társadalmi rétegződésben nagyjából egyensúly áll fenn a három réteg között. Fentiek egyértelműen arra utalnak, hogy a három csoport közt a lényeges különbség az összevont északi és középső csoport ill. a déli csoport között áll fenn. Ugyanezt vehettük észre a különböző leletek, régészeti jelenségek térképezése során is. A rablások például kizárólag a középső csoport területét érintették (1. térkép). A két rendellenesen eltemetett nő az északi és a* középső csoportban került elő. A déli csoportban gyakori volt a szemfedő ezüst lemezkékkel való díszítése (3. térkép), gyakran tettek a sírokba edényeket (5. térkép) - e sajátosságok a másik két csoportra nem jellemzőek. A fegyvermelléklet (6. térkép) és a koporsó (3. térkép) ismeretlen az északi csoportban. A hajkarikák hiánya a déli csoport női sírjaiban és sűrű előfordulásuk a férfi sírokban ugyanott; ill. következetes előfordulásuk az északi csoport női sírjaiban (7. térkép) eltérő hajviseletre utal. A csoportok közti különbségeket jól illusztrálja a viseletet díszítő ezüstveretek előfordulása is. E viseleti tárgyak elemzéséből úgy tűnik, hogy e kis közösségben a ruhát díszítő veretek alapján elkülönült a fiatalok és a felnőttek viselete; s egyúttal észrevehető, hogy a temető különböző részeiben eltérő viseletű nőket temettek (9. térkép). * * * Fenti megfigyeléseinket szerencsésen egészítik ki (és támasztják alá) a Lengyel Imre által végzett csontkémiai vizsgálatok. Számos fontos megállapítása közül itt és most csak két általánosabb érvényűvel egészíteném ki eddigi megfigyeléseinket. Lengyel Imre kutatásai alapján a temető közösségét két, genetikailag jól elkülöníthető nagy csoportra oszthatjuk. E két csoport topográfiailag is jól elkülöníthető egymástól; tagjai sehol sem keverednek. Az általa északinak nevezett csoport teljes mértékben fedi az általunk elkülönített északi és középső csoportot (ráadásul ezen belül a mi északi csoportunk Lengyel Imrénél