Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

RÉGÉSZET - Kürti Béla: Az algyői temetőről röviden

fonott, háromban pedig elhegyesedő végű bronz drótkarperec került elő. Ez utóbbiak a temető délkeleti részén csoportosultak (8. térkép). A most ismertetendő utolsó leletcsoportunkat a ruhadíszek alkotják. Ezek közül első helyen említeném az övvereteket, melyek előfordulása egy ilyen temető gazdag férfi sírjaiban előre várható volt. Két férfi sírjában bontottunk ki övdíszeket; rendszerük azonban nem felel meg a ,jánosszállási típusú" övekének (DIENES 1959. 153-154.) - holott maguk a tárgyak az ottaniakéhoz hasonlóak. A 37. sírban a halottra hosszában fektették az övet, melyet csak pár darab veret díszített; a 92. sír halottját ugyan felövezve temették el; de övét csak elöl és hátul a derékon; egymás mellé sürüri felerősítve díszítették a veretek. Ugyancsak aranyozott ezüst övveretek díszítették a leggazdagabb nő övét is - áttört közepükbe hátulról sötét színű félgyöngyöket ragasztottak. Az övveretes sírok temetőn belüli megoszlása nem mutat semmiféle jellegzetességet; nem így azonban az ezüstveretekkel díszített női ingek és kaftánok (9. térkép). Az aranyozott ezüstlemezből készült korongok kétféle módon kerültek alkalmazásra: vagy a ruhadarab nyakán két oldalt helyezkedett el egy-egy darab (három sír: Inf II, luv, Mat); vagy az elején két, egymással párhuzamos, függőleges sorban több darab (mindhárom eset Aduitus korú). E típusok előfordulása nem csak viselőik életkora, hanem temetőbeli eloszlásuk alapján is elgondolkoztató. A számos honfoglaló sírból ismeretes rombusz alakú veretek V-alakú kivágás szélét díszítették a nyakon (két eset: Ad és Sen); éppúgy, mint a pitykékből és csüngős díszekből összeállított veretek (3 Ad, 1 Mat, 1 Sen). Az így díszített ingek vászonból készültek, fölöttük nagy méretű csüngőkkel díszített selyemkaftánt" (1 Sen, 1 Ad) hordtak. E viseleti elemek elterjedése a temetőben ugyancsak egyenetlen: míg a pitykés-csüngős változat előfordul délen is (2), északon is (3); addig a rombusz alakú ingnyakdíszeket csak délen (2), a nagyméretű csüngős kaftándíszeket csak északon (2) találjuk meg. A csüngős kaftándísz sohasem párosul rombusz alakú ingnyakveretekkel, sem korongos díszekkel. A rombusz alakú ingnyakdíszek kizárják a kisméretű csüngős veretek meglétét is; míg ez utóbbiakkal együtt előfordulhatnak a korongokkal vagy nagy csüngős véretekkel díszített kaftánok. Ugyancsak egymást kizáró viselet a korongok ingnyakon vagy elöl két függőleges sorban történt alkalmazása (részleteiben ld. KÜRTI 1996). * * * A fenti, rövid áttekintésből talán kiviláglik, hogy az algyői X. századi temető sírjai nemcsak számtalan közös vonással rendelkeznek, melyek alapján egységes etnikumhoz (a honfoglaló magyarsághoz) sorolhatók; hanem ezen