Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

RÉGÉSZET - Szalontai Csaba: A szeriáció lehetőségei, a lehetőségek szeriációja

A szeriáció működési elvére nem térek ki, a megértéséhez röviden csak annyit, hogy az utolsó sorban és oszlopban található átlagszámoknak mindig nagyság szerinti sorrendben kell lenniük. Vagyis akkor van készen egy táblázat, ha ezek az értékek egymást követik. Ha összehasonlítjuk a két táblázat értékeit, és jól látszik a különbség. A számokon kívül az 2. táblázat belsejének „rendezettsége" (ideális esetben átlós, vagy az átlóhoz közelítő rend) is jól mutatja azt, hogy készen van a szeriáció, vagyis megszületett a végeredmény. Ez a végeredmény pedig teljesen megegyezik azzal, amit magunk állapítottunk meg. Mindebből levonható az a következtetés, hogy a szeriáció képes arra, hogy a vizsgálatba vont leletkör minden egyes elemének a relatív időrendjét a ... függetlenül objektíven meghatározza. Vagy a tapasztalat felől közelítve: jelen esetben a szeriáció pontosan azt a végeredményt tudta adni, amit elvártunk tőle, eredményei pontosan megegyeztek a jelenlegi tudásunkkal. Még egy rendkívül fontos tényezőre hívnám fel az olvasó figyelmét. Az 1. táblázatban, a síregyüttesek egyes leletei a keverés során egymástól nagy távolságra kerültek, míg a 2. táblázatban ezek ismét egymás mellett láthatók. Vagyis a szeriáció bizonyíthatóan képes arra, hogy a leletegyüttesek egyes tárgyait a lehető legközelebb hozza egymáshoz. Amennyiben ez nem teljesül egészen, annak az az oka, hogy a leletegyüttesek tárgyai nagy szórtságra utalnak, vagyis azokban az egyes horizontok/fázisok leletei keverednek egymással. JEGYZETEK 1 Nem térünk ki a módszer elméleti alapjainak ismertetésére, erre nézve lásd STADLER 1984, 9-61. 2 Stadler disszertációjában nemcsak az elméleti, matematikai háttérrel lehet megismerkedni, de a Szerző áttekinti a szeriáció addigi régészeti alkalmazásait is (STADLER 1984, 6-8) 3 Itt ismételtem megköszönöm Somogyi Péternek szíves segítségét, aki nagymértékben megkönnyítette a szeriációval kapcsolatos munkámat. 4 A szeriáció további részleteiről beszámoltam az 1997 novemberében Veszprémben megrendezett Népvándorláskor Fiatal Kutatóinak 8. Konferenciáján. Az ottani előadásom írott változatában újabb vizsgálati szempontok mellett, a karosi honfoglalás kori temetők szeriációja is tanulmányozható (SZALONTAI 1998). 5 A táblázat első oszlopában a vizsgálatba bevont régészeti lelőhelyeket soroltam fel, míg az első sorban a fenti lelőhelyeken előforduló leleteket, tárgytípusokat jelöltem. A táblázat belsejében lévő + jel azt jelzi, hogy egyegy lelőhelyen mely tárgytípusok fordulnak elő, illetve egyes tárgytípusok