Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1997 (Szeged, 1998)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zombori István: Az első egyházi múzeum Szeged (1918-1950)

ZOMBORJ ISTVÁN Az első egyházi múzeum Szegeden (1918-1950) Az első szegedi egyházi múzeum, illetve kiállítás 1918-ban jött létre, a Szeged-Alsóvárosi templomban. Ez a templom és a hozzáépült kolostor a XV. századtól kezdve a Ferences rend kezén volt. Ennek szerzetesei éltek a kolostorban és papjai látták el a mindenkori plébánia lelki gondozását. A magyarországi Ferences rend kolostorai közül a Szeged-Alsóvárosi létesítmény volt az egyik legjelentősebb, a szó egyházi, kulturális és kimondhatjuk, hogy a magyar identitás megőrzése szempontjából is. Különösen igaz ez a XVI-XVII. században, amikor a város másfél évszázadra török uralom alá került és ez idő folyamán Szegeden a katolikus egyházat egyedül csak az alsóvárosi ferencesek képviselték, mert a török adminisztráció kizárólag a ferences barátokat tűrte meg fennhatósága alatt. A ferencesek itteni tevékenysége kezdettől fogva összekötődött két jelentős feladattal: egyrészt a Délvidéken megfigyelhető eretnek mozgalmak elleni küzdelemmel, amely tevékenység során számos kiváló egyéniség érkezett ide és folytatott térítő tevékenységet. (Ezek közül kiemelkedik a Marchiai Szent Jakab itt léte a XV. század közepén.) A másik tevékenysége a rendnek a török elleni harcra buzdítás, amely igazi jelentőséget a Hunyadiak ideje alatt kapott. Hunyadi János, majd azt követően Hunyadi Mátyás idején a kolostor számos alkalommal adott helyet a Délvidékre, a török ellen, harcba induló seregeket kísérő ferences papok számára. így érthető, ha az Alsóvárosi kolostor napjainkig büszke elődjei között tartja számon a két nagy XV. századi ferencest: a már említett Marchiai Szent Jakabot, illetve Kapisztrán Szent Jánost. A temlom építése a történeti hagyomány és a néphit szerint egyaránt Mátyás király nevéhez kötődik. Tény az, hogy a jelenleg ismert templom a XV. század második felében, jórészt Mátyás uralkodása idején épült és ismereteink szerint ekkor került sor a kolostor jelentős részének megépítésére is. Kétségtelen, hogy a kolostor tulajdonában őrzött szakrális tárgyak között a legrégebbiek közé tartozik Marchiai Szent Jakab széke, amely valóban a XV. század közepéből származó, fából készült ülőalkalmatosság, és mint ilyen, ez Magyarországon a legrégebbi ilyen jellegű tárgy a múzeumi gyűjteményekben. Hasonlóképpen a hagyomány szerint Mátyás király ajándéka a XV. századból való miseruha, amely csak „Mátyás kazula" néven volt számontartva a rend inventáriumaiban. A XVI-XVII. századi török hódoltság idején a törökökkel való levelezés folyamán az Alsóvárosi kolostor irattárában több mint száz török nyelvű irat maradt fenn, amelyek a ferences szerzetesek és a szegedi törökök, illetve azok felettesei közötti levelezés kapcsán keletkeztek.