Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György – Csizmazia Kincső: Bálint Sándor madárnevei nyomában. (A „szögedi” Fehér-tó madárneveiről)

resztül könnyen megfigyelhetjük. Lakatos írja: „Midőn a vándorút fáradalmait kipihenve kissé már fölvették magukat, kedvenc és rendes reggeli foglalkozásuk volt a daruknak a táncolás ... ami táncukat illeti, az oly művészileg szabályos figurák és mozdulatokból állott, hogy szinte elragadta az embert." (Lakatos Károly: Vadászati és madarászati emlékeimből, 293-294. o.) A darvak viselkedése alapján kapta a „darudübögős" tánc az elnevezését. Ez a tánc nem szegedi, (mint ahogy Bálint Sándor említi: „A darudübögős néven emlegetett szegedi tánc"), hanem tápai csárdás változat tápai voltát Lele József nem vonja kétségbe, de szerinte aligha van köze a táncoló, ugráló darvakhoz. Véleményével nem érthetünk egyet, mert a darvaknál tavasszal ma is megfigyelhető az ugráló, lépkedő (Lakatos Károly által is jellemzett) násztánc. A tánc elnevezésének tehát mindenképp volt madáretológiai alapja. Az emberi tánc az idők során már „dübögössé" vált, Szegeden el is tünt a táncfolklórból, de Tápén máig fönnmaradt. Tápén hallottam a gencs szót is (Hajducsák Laci bácsi, hentes), ez a gémfélék közül a szürkegém ősi neve. A gencs megnevezést a tápaiak önmagukra nézve sértőnek, gúnyosnak találják. Lele József szíves közlése szerint a csúfolódó versike szövege a következő: „A tápai gencsök Szeretik a mencsöt*, Sárgarépát, tökmagot, Ettől 'dirr-durr' jó nagyot." * A mencs szó szójáték B.) A madár viselkedése, természete Bálint Sándornál a faszkagém és a törpegém két helyen is különböző fajként szerepel. Valójában egy fajról van szó. Téves a faszkagém nevének értelmezése is, mely szerinte „nyilván öszszefügg a fehér-tói Faszka-szigettel." A faszkagém (más néven: törpegém, kákabíró, pannika) nevének értelmezése egyértelműen etológiájában, a madár rejtőzködő, alakoskodó magatartásában keresendő. Amikor valaki vagy valami meglepi, és nincs esélye föltünés nélkül elröpülni, akkor kihúzza magát, megmerevedik, mint egy fallosz. A Faszka-sziget kapta nevét az ott fészkelő gémekről - és nem fordítva. (Csizmazia György megfigyelései nyomán.) A halászsas (Pandion haliaetus) nevét jellegzetes repüléséről kapta: konyakos sas. Könyökös azért, mert repülés közben a szárnyát behajlított (könyökös) alakban tartja. Halvágó neve is ismert, ez táplálékára, táplálkozási szokásaira utal. Bertezk Péter ráróndk nevezte ezt a madarat. Ráró eine-