Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Lengyel András: Arcképvázlat Gáspár Zoltánról

kötött, csak azokban érvényes korlátozott formáival hadakoznak. Helyesebben nem is ezekkel a formákkal, hanem csak a kortesgyűlések kocsmagözében lebegő fantomjaikkal." 3. 1939 nyara után a Szép Szó nem jelenhetett meg többet, Gáspár Zoltán azonban ekkor már végleg a Szép Szó köréhez tartozott. Még a lap megszűnése előtt, 1939 elején, a lap irányát védve szakított régi társaival, a Szegedi Fiatalokkal, s helyettük új barátai társaságát kereste. Velük - K. Havas Gézával, Reményik Zsigmonddal s másokkal - megpróbálta felújítani a Szép Szót is. Előbb, közvetítők útján, a Kelet Népét akarták megvásárolni Szabó Páltól, majd - immár jobb híján - alkalmi antológiával, a Delta Almanachkal próbálta a folytatást biztosítani. Almanachja azonban csupán egyszer 1940 elején - jelenhetett meg. Lehetőségei ezzel jócskán leszűkültek. írásai számára csak az Esti Kurír hasábjai maradtak nyitva, a főszerkesztő, Rassay Károly azonban 1939 végétől itt is lefogta kezét: politikai cikkeket nem írhatott, olvasó-szerkesztő és színházi kritikus lett. Igazi megnyilvánulási köre így tulajdonképpen csak K. Havas Gézáék baráti köre maradt számára. így is szerepet játszott azonban József Attila emlékének ápolásában. 1942-ben tagja volt a költő második - budapesti - temetését megszervező emlékbizottságnak. A sírnál ő is beszélt, s a bizottság munkájáról ő számolt be a Magyar Csillagban. Elszigeteltségéből, persze, megpróbált kitörni. Kereste a kapcsolatot a Népszava körével - s nem is eredménytelenül. 1941-től, ha rapszodikusan is, föltűntek cikkei a lapban, s Mónus Illés, akinek igazi jelentőségét a történeti kutatás még nem mérte föl, bevonta a Szociáldemokrata Párt ideológiai munkájába is. A háborús években részt vett a párt programjának vitájában, előadóként szerepelt több pártszervezésű tanfolyam munkájában stb. Mint a szociáldemokrata párthoz tartozó, eszméikkel azonosuló kapcsolódott be 1943-ban - a szocialista mozgalom elveinek indirekt érvényesítésére törekedve - a Péter János szerkesztette Református Jövő című hetilap munkájába. Ide két nagyobb politikai helyzetelemzö cikke mellett heti külpolitikai szemléket írt, s mint Péter János is emlékezik rá, feladata - a lehető pontos tájékoztatás mellett - a változásokra való fölkészítés volt. A református értelmiséget igyekezett fölkészíteni az ország előtt álló nagy változásokra. A német megszálláskor neki is menekülni kellett, a Gestapo az elsők között kereste. Előbb Budapesten egy kórházban bújt meg, majd vidékre húzódott. A Lakatos kormány bukása után visszatért a fővárosba, úgy ítélte meg,