Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Katkóné Bagi Éva: Restaurálási módok megválasztása egy ruhaderék helyreállításánál

tudjuk, hogy ilyen képet csak a hernyóselyem elemi szálai mutatnak. Tehát bizonyosságot nyert feltételezésünk, hogy ruhaderekunk alapanyagának láncfonala hernyóselyem. A láncfonal kétágú cérna, melyet 10 mm-enként 5-ször sodortak S irányban. Ezeknek az erős megtartású láncfonalaknak sikerült átvészelni a nehéz évtizedeket, de nem így a vetülékfonalaknak. A vetülékfonalak sodratlanok, kötegelve szőtték, ma már szinte elkülöníthetetlenek egymástól. Tőlük kapta a szövet rendkívül finom fényét, de egyben ezek a selyemszálak a felelősek a nagymértékű romlásért is, mivel kiszáradt, törékeny állapotuk miatt, saját bomlási termékeikkel, és az évek során bekerült szenynyeződésekkel együtt állandóan morzsolják, őrlik a szövetet. Szövése 2-2 fonalas mintás sávoly. Jaquard-gépen szőtték. Láncsürüsége 42/cm, vetüléksűrüsége 110/cm. (6. fotó) Következő lépésként döntenünk kellett a helyreállítás módjáról. A selyemszövet óhajtotta a nedves közeget, hogy megszabaduljon a bomlasztó por és szennyező anyagoktól. Kiállításban való szerepeltetés miatt vissza kellett adnunk a fölsőrész hiteles és esztétikus megjelenési formáját. Tapasztalatainkra hagyatkozva a vizes tisztítás és a varrással történő teljes alátámasztás mellett döntöttünk. Első lépésként szét kellett választani az összedolgozott darabokat, ami miatt feláldoztuk az eredeti gépvarrást. Minden öltést fel kellett vágni és csipesszel eltávolítani. A szétválasztott darabokat szitára fektetve külön tisztítottuk. Langyos desztillált vízben feloldott hostapon oldatával tamponáltuk, gyenge vízsugárral öblítettünk. A víz PH értékét 6 alatt tartva, mert a selyem savas közegben nyeri vissza fényét és jó közérzetét. Üveglapra terítve szárítottuk. A vizet tamponálással, majd szárító segítségével távolítottuk el a szövetből. Ezáltal kikerültük a vasalás műveletét. Száradás után a selyem visszanyerte rugalmasságát és szép fényét. Az alátámasztást a nagy hagyományokon nyugvó varrásos módszerrel végeztük. Az alátámasztó anyagnak többféle követelménynek kell eleget tennie. Erre a célra pamut atlasz szövetet választottunk. Mikroszkópos vizsgálattal megállapítást nyert, hogy a pamut atlasz elemi szálai között a csavarodott pamutszálak minimális arányban tartalmaznak ugyan hengeres szálakat is, amelyek valamilyen poliészter-származékra utalnak, de ez nem befolyásolja a pamutszövet tulajdonságait. Égése gyors és papírszagú, jó nedvszívó, ezért könnyen festhető. Szövése 5 fonalas atlasz, ami hasonló, enyhe fényű felületet alkot, mint a selyem. A ruhaderék anyagával megegyező színre festettük az alátámasztót. Ekkor történt a restauráláshoz használandó csipkecérna festése is. Ez a cérna erősen sodrott lenszálból készült. Az alátámasztó-anyag tükörsimára vasalása után kiterítettük és ráhelyeztük az alátámasztásra szoruló darabokat, megkü-