Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Dömötör János: Az Alföld a képzőművészetben

Az Alföld a képzőművészetben 285 tették. Bár jeles alkotók is igénybe vették a művésztelepet, a szűkebb környezet kevés nyomot hagyott munkásságukon. A Kecskeméten élö művészek közül Bozsó János követi leghűségesebben a nagy elődök útját. Noel Ö. Gábor a szerkezetességben, Marostordai Anna a formák szilárd rendjében, K. Horutzi Margit a finom dekorativitásban, Gubcsi Attila az emberi környezet aggasztó állapotának megjelenítésében fejezik ki szűkebb környezetük lényegét. Hódmezővásárhelyen az előbb említett két várostól eltérően nem épültek műtermes lakások, mégis jelentős alkotói műhely jött létre a századforduló idejére. Legkedvezőbb helyzete Tornyai János és Rudnay Gyula festő-, valamint Pásztor János szobrászművésznek volt, akik egy huszárlaktanya két helyiségét használták műteremként. A város művészeti élete szülötte fiának Tornyai Jánosnak Párizsból a Julian Akadémián folytatott tanulmányok utáni visszatértével élénkült meg. A már említetteken túl a Szegeden született, de kora gyermekkorában már Vásárhelyre került Endre Béla festőművész alkotta az itteni művészkollektívát. Tornyai szenvedélyes, erőteljes, expreszszív, lendületes, a sötét és a világos kontrasztjára épülő müveiben szólt a paraszti világ hétköznapjairól, a gondokról, a verejtékről, a természettel és a hatalommal vívott küzdelemről. Nem volt azonban tőle idegen a jelképiség sem, egy összeesés előtt álló gebe révén fejezte ki a magyarság és a saját egyéni sorsának tragikumát. Rudnay Gyula életművében nem meghatározó ugyan az alföld-élmény, de néhány vásárhelyi éve alatt alkotott parasztportréi és enteriőrjei egyéni színnel teszik teljesebbé az alföldi művészetet. Endre Béla a világgal kibékült, bensőséges, harmonikus művekben mutatta meg a tanyavilágot, az ártéri füzeseket és az embereket. Szükséges szólnunk Tornyai festőtársairól is, hiszen ők hárman Koszta Józseffel és Nagy Istvánnal képezték az alföldi realisták néven számon tartott irányzat gerincét. Koszta József korai festményein még érezhető a nagybányai hatás a lágy fény-kontúrokban. Szentesi korszakának alkotásaiban a táj, a faluszéli házak, putrik, a munkálkodó ember kék-fehér-piros színek izzásával jelenik meg. Egyszerű eszközökkel alkotta meg parasztlány portréit. Nagy István Koszta Józsefhez hasonlóan Erdélyből indult életútjára. Alkotói pályájának jelentős színtere azonban az Alföld. Hosszas vándorlás után végül is Baján telepedett le, és ott fejezte be életútját. Hangsúlyos kontúrokon belül, irizáló kolorittal hozta létre magányos tanyáit, gémeskútjait, ártéri erdőit. Parasztportréit az egyéniség mélyére ásva alkotta meg. A századelő élénk szellemi pezsgése a két világháború között megszűnt. Ez időben Frank Frigyes járt rendszeresen a Vásárhely közeli Mártélyra, és alkotta meg ott expresszív szobabelsőit és portréit. Darvassy István színes kavargásban láttatja a Tisza-partot és az ártéri erdőket. Pogány Ferenc első-