Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

IRODALOM- ÉS MŰVÉSZETTÖRTÉNET - Dömötör János: Mártély a művészetben

tést. Fülöp Erzsébet a töltéshez közel tanyát bérelt. Legújabb fejleményként meg kell említeni, hogy a festők mellett, mint „birtokosok" megjelentek az építészek is. Csete György is vásárolt tanyát, és emellett elvállalta Mártély építészi feladatát is. Makovecz Imre szintén vásárolt telket a Tisza-parton, és tervei szerint hamarosan üdülőt épít majd rá. Ugyancsak fontos lépést jelentett a mártélyi művészet alakulásában az Ifjúsági Képzőművész Tábor létrejötte. Füstös Zoltán és Fodor József, mint szakkörvezetők rendszeresen részt vettek Tokajon az alkotótáborban. Bennük merült fel, hogy Mártély adottságai hasonlóan kedvezőek, és kezdeményezésüket a KISZ is felkarolta. Ennek eredményeként 1967-től máig, bár változott névvel jelenleg Mártélyi Képzőművészeti Szabadiskolaként működik a tábor. Először eléggé kedvezőtlen körülmények között indult a tábor élete: A központot egy régi tanya képezte, a hallgatók pedig sátrakban laktak. A hetvenes évek végére az Állami Ifjúsági Bizottság támogatásával emeletes igazgatási épület jött létre, előadóteremmel, konyhával és 80 fő részére, betonlábakra állított faházakba kerültek elhelyezésre a tábor résztvevői. A rendszerváltás előtt eléggé kiterjedt nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkezett. Ebből a képzőművész-táborbeli szélesebb kollektívából alakult egy szűkebb közösség Tanya 48 név alatt, melynek Kollár György, Szabó Tamás, Makó Judit, Neuberger István, Torma Anna, Bódi Ágnes voltak a tagjai. (A nevet az általuk bérelt tanya száma adta.) Ez a közösség Neuberger István halála után sajnos felbomlott. A tábornak nem célja a művészképzés, mégis néhány országosan is ismertté vált képzőművész indult innen alkotói pályára. Úgy gondolom elég itt Szabó Tamást, Kollár Györgyöt, Makó Juditot és Szatyor Győzőt említeni. A szabadiskola vezetői rugalmasan alkalmazkodtak az új, változott körülményekhez. A központi támogatás megszűnte után civil szerveződéssé, baráti körré válva, pályázatok útján fenn tudják tartani magukat. Ezeken az intézményi kereteken kívül a Vásárhelyen élő művészek szinte kivétel nélkül egyénileg kapcsolódnak, kötődnek Martélyhoz. A már említetteken kívül Németh József, Kajári Gyula, Fejér Csaba, Fodor József, Csikós András, Kohán György, Almási Gyula, Kurucz D. István műveiben másmás hangsúllyal, eltérő látás és megjelenítési móddal ugyan, de találkozunk Mártéllyal. A Művészeti Alap alkotóházában megfordult és itt fogant műveket létrehozó alkotókat még felsorolásszerűen sem lehet megidézni, olyan népes a tábor. A leginkább kötődők közül néhányukat, ha bővebben nem is, de név szerint indokolt említeni: Somos Miklós, Csohány Kálmán, Csizmadia Zoltán, Erdős Péter. Szólnunk kell még a mártélyi állandó lakos és lelkes lokálpatrióta, közéleti személyiség, Nagy István faragó népművészről is. Bár Mártély túlnyo-