Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Ifj. Lele József: Út menti keresztek és szobrok Tápén

harangot. Az iskolát már rég elbontották. A kereszt megújítva azonban ott áll, és hirdeti a szebb múltat. Ottjártamkor friss virág volt előtte. Az út menti kereszteket Tápén is hasonló meggondolásból állíttatták a hívek: egyének és családok, vallásos közösségek, mint más tájakon. Mindenek előtt a falu vagy a határ védelmére: vihar és jégkár ellen. És természetesen a bűbájosok rontásai ellen is. Keresztjáró napokon (Áldozócsütörtök előtt három napon át) a tápaiak is kereszt és lobogók alatt mentek a falubeli és a határban lévő keresztekhez, hogy a köröszti búcsú énekeit, imáit közösen mondják el. Ennek a határjárásnak tisztes maradványa ma a búzaszentelő, illetőleg az úrnapi körmenet, amelyen ma is sokan részt szoktak venni. A templom kertjében áll egy Szentháromság szobor. Alapítója özvegy Miklós Galogh Andrásné, aki a szobrot Szegeden Stark Vilmos bútormárvány- és mükőgyárossal készíttette el. A sóskúti homokkőből faragott, magas lábazatra helyezett Szentháromság szobrot a készítő maga állította fel 1913ban. A szobor alapítására és annak fenntartására Miklós B. Andrásné Molnár Anna egyszer 100, később 250 Koronát fizetett be a Váci egyházmegye központi pénztárába. Ugyanakkor fizette ki a vételárat és a felállítás költségeit magában foglaló 1400 Koronát, amely nem kis összeg arra enged következtetni, hogy Miklós Balogh Andrásné a módosabb tápai családok közül való volt. Itt jegyezzük meg - nyilván Miklós Balogh Andrásné szoboralapításától függetlenül - hogy voltak olyan tápai özvegyek - asszonyok és férfiak is akik tekintélyes összeget fizettek be meghatározott számú, illetőleg örökös szentmise-alapítványra. Úgy látszik, Miklós Balogh Andrásné a falu számára is maradandóbbra, jelesül a Szentháromság szobor állítására költötte összegyűjtött pénzét, amikor megözvegyült. A szobor feje évtizedekkel ezelőtt letörött, ugyanakkor sérült meg a Szentlelket galamb alakjában tartó fakereszt is. Ezeket a sérüléseket hozta helyre 1989-ben Harcos István műköves, aki ugyanakkor rendbe tette a Nepomuki Szent János szobrot, és megújította az első világháború hősi halottjainak névsorát őrző márványtábla betűit is. Napjainkban már nem állítanak út menti kereszteket, sem szobrokat, de amelyek megvannak, azoknak Tápén is - gondját viselik: vallásosságból, és azért, mert egyházi értékek. A teljesség kedvéért azonban meg kell említenünk, hogy 1990-ben tápén is állítottak emlékmüvet a falu második világháborúban elesett hőseinek és áldozatainak emlékére. A templom előtt felállított és a hősök névsorát is megőrző alkotást Gyulay Endre megyéspüspök szentelte föl. Az 1964-ben lezárt. Rév utcai temetőben áll az első világháborúban idegen földön elesetteket idéző közös köröszt vagy nagyköröszt, amely klaszszikus értelmében sem és üzenetében sem sorolható a dolgozatban tárgyalt keresztek közé. Éppúgy nem, mint az ezévben (1996) az új, 1964-ben nyitott