Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: Csongrádi mézeskalácsosok a 19. század közepén

technika leírásában nem jelzi annak időbeli, társadalmi rétegenkénti terjedését. Itt kérek elnézést hallgatóimtól, ha a két adatot túlságosan részletezve próbáltam elemezni. De az előbbiek alapján tűnhet hihetőbbnek az, amit általános megállapításként akarok elmondani. A kaptár és a dunsztos üveg iparosnál készült tárgyleltárból kimutatása ürügyén (is) megfogalmazható, hogy egy mezővárosi közegben, ahol a lakosság meghatározó számban földműves és napszámos, az iparosságnak a kultúra tárgyi - természetesen szellemi - elemei terjesztésében fontos szerepe volt. Az iparosok mozgékonysága, legénykori vándorlása, a megtelepedés utáni vásározás, viszonteladókkal, vidéki társakkal folyamatos kapcsolattartás eredménye lehetett az új tárgyak, eszközök, edények, így a kaptár és a dunsztos üveg esetünkben csongrádi terjedésének. FŐBB IRODALOM BÁLINT Sándor 1977 A szögedi nemzet. Második rész. MFMÉ 1976/77-2. Szeged 221222. BENDA Gyula 1989 A lakásfelszereltség változásai Keszthelyen 1790-1848. In: Építészet az Alföldön. II. Szerk. Nóvák László és Selmeczi László. Nagykőrös. 133-161., 145. EPERJESSY Géza 1967 Mezővárosi és falusi céhek az Alföldön és a Dunántúlon (16861848). Bp. 60. HOFER Tamás 1983 A „Tárgyak elméleté"-hez. Felszerelések és tárgyegyüttesek néprajzi elemzése. Népi kultúra - népi társadalom. XIII. Bp. 39-64. JUHÁSZ Antal 1985 Az életmód és tárgyi ellátottság. In: Szeged története 1686-1849. 2. Szerk. Farkas József. Szeged 439-483. NAGY Zoltán 1992 Kézművesipari műhely- és szerszámkataszter. Vas megye. Veszprém-Körmend. 12-20. SZADFALVI József 1961 A magyar mézsörkészítés. In: Műveltség és hagyomány. 107-127. 1986 Mézeskalácsosság Debrecenben. Debrecen.