Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Csizmadia Sándor szakítása az MSZDP-vel
nem fog sikerülni ellenfeleinknek, hogy a magyar szociáldemokrata munkásság harci egységét megbontsa." 13 Ezzel szemben a 28-án megjelenő keresztény-konzervatív napilapok már tudni vélték, hogy Csizmadia Sándor a Friedrich-kormányban földmüvelésügyi államtitkári állást vállal. A Virradat című klerikális napilap 29-i száma pedig egy nagy interjút közölt Csizmadia Sándorral. Ebben Csizmadia az MSZDP-ből való kilépését felvető kérdésre a következőket válaszolta: „... ez nekem már régi elhatározásom. Ámde ezt csak mondogattam, még pedig ... március 27-e óta, mikor a „Bizony magyar vagyok!" című versemet megírtam, amely versem egyik fő oka volt a proletárdiktatúra alatt való üldöztetésemnek, detektívekkel történt őrizetbe vételemnek, Cserny úr viziteléseinek..." Ezzel kapcsolatosan hangoztatta, hogy mindent leírt a Hol voltam a proletárdiktatúrában című kiadványban, amely akkor jelent meg. Az MSZDP-ből való kilépését firtató újabb kérdésre pedig így reagált: „Én nem léptem ki, mert be se léptem soha. Engem az események sodortak oda, hogy szocialista lettem. Aminthogy az lettem volna lelkemben és érzésemben akkor is, ha ilyen nevű párt egyáltalán nincs is az országban. A magam különös módján voltam és vagyok szocialista, nem pedig holmi pártfegyelem és szakszervezeti szabályok szerint." Politikai hitvallását Petőfi Sándoréból eredeztette, mert ö merte megírni Magyarországon először, hogy: „Ha majd minden rabszolga nép, jármát megunva síkra lép, pirosló arccal és piros zászlókkal, s a zászlókon eme szent jelszóval: Világszabadság! " Csizmadia rámutatott, hogy ugyanakkor Petőfi hirdette a „leglángolóbban a magyar nemzet szeretetét is, noha különben elégszer ostorozta nemzetének hibáit éppen úgy, mint Széchenyi István." Szerinte mindketten „nemzeti alapon állottak..., de e mellett általános emberszerető világpolgárok is voltak. Hát ezenképpen vagyok én is. Szocialista vagyok, de magyar vagyok. " Ebből a tételből azt a következtetést vonta le, hogy - „noha az egész emberiséget egyformán szeretem - legelsösorban mégis csak a magyar munkásság érdekeiért, főképpen a földmunkásságért tartom kötelességemnek dolgozni, és dolgozom is már huszonöt esztendő óta." Arra a kérdésre, hogy hajlandó e támogatni a Friedrich-kormányt, diplomatikusan azt válaszolta, hogy a béke, rend, munka, kenyér és fűtőanyag programjával jövő kormányt támogatja. A nemzetköziségét firtató ismételt provokatív kérdésre pedig újra azt hangsúlyozta, hogy az ő nemzetközisége „sohasem állt ellentétben és most sem ellenkezik a hazafisággal." Ugyanakkor kiemelte, hogy nincs ellene a nemzetközi szociáldemokrata pártnak „legföljebb a módszerük ellen. Szocialista vagyok, demokrata is vagyok, nem is lehetek más, ha nem maradok is bent a pártszervezet kötelékében." A Földmunkások Országos Szövetségét olyan erös szervezetnek állította be, amely már „kinőtt a gyermekruhából, s a maga lábán is el tud járni. Tehát