Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Bátyai Gitta: Szeged villanyvilágításának kezdete

követve több vidéki városban is villamos erőművek létesítését kezdték meg, így Szegeden is. (Schiller János: DÁV híradó 1971. IX.) Nemzetközi pályázatot írt ki a város 1893-ban, mely az év szeptember 1 jével járt le. Első ajánlat a Magyar Villamos Részvénytársaság - a Ganz gyár által alapított, Zipernowszky, Déri, Blathy szabadalom alapján villamosító cég részéről érkezett. A második ajánlkozó a Szegedi Légszeszgyár Részvénytársaság, a harmadik Charles Georgi párizsi Laffitte utca 58. szám alatti lakos, mérnök, vállalkozó, kinek megbízottja Brenning Izodor. (SZN 1893. szept. 1.) Megalakult a villamos világítási bizottság, elnöke Tóth Mihály főmérnök. Az ő feladatuk volt a pályázatok értékelése, majd javaslatuk alapján 1894. március 15-én kötött szerződés a város Charles Georgi mérnök vállalkozóval. A kontinens több nagy városában rendezett már be gáz-, és villanyvilágítási telepeket. A szerződésben foglaltatott, hogy Szeged városában légszeszgázzal és villamossággal való megvilágításra, fűtésre, valamint azoknak erőátviteli célokra történő értékesítésre. (CsML XI. 39.D.) Még az év - 1894. - szeptemberére kötelezték a céget elkezdeni a világítási mű építési munkáit, és 1895. nov. 1-töl 40 évre vállalni a működtetést, 1935. okt. 31-ig. Az 1894-es év a fölmérések, tervek elkészítésével, az engedélyek megszerzésével telt el. A felméréseket Charles Georgi cég főmérnöke, Martain Felix végezte. (SZN 1894. III. 9.) A terveket Prier de Saon mutatta be, kit az új vállalkozó a gyár élére állított. (SZN 1894. aug. 28.) Az előző igazgató Jassniger József a vállalat átalakulása folytán elhagyta állását és Budapestre költözött. (SZN 1894. nov. 7.) E tervek szerint a meglévő gyár épületeit felújították, átalakították, kibővítették, új fűtőházat, retortakemencéket és csőhálózatot építettek. A gyártáshoz szükséges készülékek befogadására alkalmas helyiséget alakítottak ki. A villanyvilágítás berendezéseit a Ganz-féle műhelyekből szerezték be. A villanytelepet a légszeszgyárban helyezték el, nem úgy, mint tervezve volt, a városban. (SZN 1895. aug. 27., Szeged tört. 3/1 1991.) Az átépítés indokolta, hogy eddig 3600 m

J volt a gyár napi légszeszelőállítása, ezentúl 20 ezer m

3 várható. (SZN 1894. aug. 26.) Azonkívül megindul a város villanyvilágítása. A város 1600 utcai lángnak megfelelő légszesz-fogyasztásra kötelezte magát, de eleinte csak 1200 utcai lángok megfelelő fogyasztásért szavatolt. Az elmaradt lángokat a város a fejlődő igényeinek megfelelően tervezte később fölhasználni. Az 1200 lángot a város osztotta föl úgy, hogy 800 láng