Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Forgó Géza: A Makói Gazdasági Egyesület 110 éve

Az állattenyésztők a már említett lótenyésztésen kívül - akiknek szakosztályuk volt az egyesületben - a harmincas években a szarvasmarhatenyésztésben is tudtak kiválót produkálni, több kiállításon nyerve díjakat. A szarvasmarha-tenyésztők szakosztálya az egyesület kebelében működött, csakúgy mint a baromfitenyésztőké, amely 1939-ben alakult meg, és a minisztérium Makót baromfitenyésztő mintaközponttá nevezte ki. Az egyesület és a tanyák Makón nem csak Erdei Ferenc foglalkozott a tanyai élettel, hanem az egyesület is. Nem is csoda, mivel tagjai közül sokan éltek kívül a városon. A tanyai olvasókörök szoros kapcsolatban álltak az egyesülettel. Az egyesület számvizsgáló-bizottságának elnöke Gorcsa Péter - városi főjegyző - 1926ban végigjárta a tanyákat, és egy memorandumot készített az ott élők gondjait bemutatva és a megoldásokat vázolva. Ezek: a közlekedési utak javítása, tanyák körzeti beosztása, közigazgatási kirendeltségek létesítése, tanyai községházzal; telefonvonalak, postaügynökségek létesítése, tűzoltószerek beszerzése, leventék kiképzése, a tanyaközpontokban egy-egy orvosi és szülésznői állás létesítése és az állatorvosi ellátás biztosítása. Az egyesület nem csak gazdasági téren volt sikeres, de vezetői révén a város politikai életében is elismertek voltak. Sőt S. Bálint György 1927-től a Felsőház tagja lett. A tanyakérdést ott is fölvetette és 1928-ban kérte a belügyminisztert, hogy „legelső sorban az egészségügyi szolgálatot fejleszteni és telefonhálózatot a tanyavilágba bevezetni méltóztasson." A belügyminiszter korántsem kapkodta el a kérés teljesítését. Az első telefonvonallal is ellátott rákosi postaügynökség 1941 októberében kezdte el működését. S. Bálint György a Makói Gazdák Tej szövetkezetének kérésére, 1936ban a városi képviselőtestület ülésén javasolta a város szegény gyermekeinek tej ellátását. Az iskolatej-akció 1937-ben kezdődött. 1937. októbernovember-december hónapban 72452 palack tejet osztottak szét - ingyen -, egy palack két deciliter volt. A 2. világháború és az utolsó évek A 2. világháború szomorú évei alatt a termelés folytonosságát kellett megoldani. 1941-ben tartott jubileumi közgyűlésen az egyesület elnöke még derülátónak mondható. Szerinte „az elkövetkező idők nagy próbára teszik a magyar gazdát. A magyar mezőgazdaságra nagy jövő vár a háború után, boldog megelégedettség. De csak komoly szakképzettséggel rendelkező gazdatársadalom tud megállni Európának ebben a részében."