Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1995/1996 (Szeged, 1997)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Pappné Zántho Rita – Nagy Ádám: Egy döntés-előkészítés állomásai (A Dóm tér címereinek rekonstrukciója)

Béla építész, aki tehetséggel elképzelte, lerajzolta, és szorgalommal, minden apró részletre figyelve felépíttette az épületeket. A szegedi Nagyárvíz után elkezdett óriási városépítési munkák egy külön fejezete a fogadalomból épített templom története. A pénzügyi nehézségekkel küszködő Dóm építését az első világháború több évre megszakította, s csak 1920 után folytatták. Ekkor már a trianoni békekötés új hangsúlyt adott mind ennek az építkezésnek, mind a Szegedet illető távlati elképzeléseknek. A politikai vezetés és a város közönsége úgy határozott, hogy az impozáns Dóm épülete előtt egységes építészeti megoldással ugyancsak impozáns teret alakítanak ki. Az 1928-as év igen mozgalmas volt Szegeden. A Templom-tér rendezésére 1927 májusában kiírt tervpályázatra 19 pályamű érkezett be, s azok közül a zsűri január 10-i döntése alapján a budapesti építész, Rerrich Béla nyerte el az első díjat.

1 A korabeli rendkívül nehéz gazdasági viszonyok közepette természetesen a díjnyertes nem kapott egyhangú elismerést. Bár a tervező február elején átadta rajzait Somogyi Szilveszter polgármesternek, a többi pályatervet is közszemlére tették. Február végén kiállítás nyílt a Kultúrpalotában.

2 Végig, az egész év folyamán folytak a küzdelmek, tartottak a tárgyalások az építkezés és a költségek mikéntjéről. Az egyetem és a püspökség számára épülnek az épületek, kit milyen költség terhel, országos és helyi érdek miben mennyire érvényesül? Támadták is a kultuszminisztert, hogy nem kellően takarékos.

3 Végül is november első felében eldőltek a kivitelezési megbízások, amelyek között zömmel szegedi vállalkozók voltak.

4 Az eredeti elképzelésben, a tervek leírásában, ismertetésében, a rajzokon sehol sem szerepeltek a falak díszítésére szolgáló címerek. Bizonyára az építkezés menetében alakult ki ez a motívum. Az elkészült Dóm tér építészeti méltatásai a tervező építész erényei között említik éppen a részletekre való figyelmet, az ötleteket. Ybl Ervin, neves építész kortárs így írt a szegedi templomtér elemzése kapcsán: „...építkezéseinek művészi volta is nagy részben abban rejlik, hogy részletei a kézimunka jegyében jöhettek létre..." és „...ma is úgy hat, mintha patinás műemlék lenne, sok finomság, ötlet nyilvánul a részletekben."

5 Ugyanő méltatta Rerrich iparművészeti tehetségét is: „...Magától Rerrich Bélától származik a legtöbb iparművészeti feladat tervezői megoldása. Ő adta az iparosok kezébe a rajzokat, amelyek után az artisztikus munka elkészülhetett." Az elkészült Fogadalmi templom és az azt körülvevő templom-téri épületegyüttes avatására 1930. október 24-én került sor. A tér felőli homlokzaton, az árkádok ívei fölött a történelmi Magyarország 63 vármegyéjének címere kihelyezésére képeztek ki alkalmas falfelületet. Ténylegesen elhelyezve azonban, tekintettel a trianoni békeszerződésben foglalt ország-