Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Katkóné Bagi Éva: A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében lévő polgárőrségi zászlók rendszerezése

KATKÓNÉ BAGI ÉVA A Móra Ferenc Múzeum gyűjteményében levő polgárőrségi zászlók rendszerezése A polgárőrség fennállásának fénykorában, 1806-ban szerveződött századok ránk maradt emlékei között előkelő helyet foglalnak el a zászlóik. Büszkék lehetünk arra, hogy ebből a korból, a polgárőrséghez kapcsolódva 6 zászló található a múzeumban. A mi dolgunk megőrizni őket a textil életének végső határáig és tiszteletben tartani azt a közel kétszáz éves történelmet amit magukban hordoznak. Dolgozatomban ezeket a zászlókat próbálom hozzárendelni eredeti tulajdonosaikhoz, akik anyagi áldozatot hoztak elkészülésük érdekében és az életükkel esküdtek rájuk. A zászlók adományokból készültek és sajnálatos módon kevésbé dokumentáltak. Már az 1800-as évek végén, amikor a múzeumba kerültek, akkor is nehéz lehetett nyomon követni eredetüket. így fordulhatott elő, hogy viszonylag bőséges leltárkönyvi bejegyzések ellenére, mégis oly sok fejtörést okozott hat zászlót hét polgárőrségi század között elosztani. Munkámat Reizner János Szeged története, a múzeum eredeti leltárkönyve, levéltári iratok, Tóth Molnár Ferenc festményei a polgárőrségről, továbbá korabeli céhzászlók összehasonlítása alapján végeztem. T. Knotik Márta és Dr. Nagy Ádám segítettek tanácsaikkal. A német gyalog század zászlója (1. fotó) Reizner János Szeged története c. müvében és a múzeum leltárkönyvében foglalkozik ezzel a zászlóval, ahol egyszerű, részletes magyarázatot ad a szembetűnő ellentmondásokra. Reizner szerint a Palánki német gyalog század zászlóját 1840-ben a Nemzeti Őrsereg örökölte. Ekkor Bauernfeind gyógyszerész eltüntette a régi német feliratot és utána festették rá a jelenleg is olvasható "Kelj fel ha hon s közügy kér. Áldás lesz a pályabér!" mondatot. Valóban, ma is látszanak a leoldott német felirat nyomai és a középfestményen ott olvashatjuk az 1806-os évszámot. Ennek ellenére mikor kibontottuk a zászlót, elbizonytalanodva szemléltük. Olyan hatást keltett, mintha román kori kárpitok közé egy reneszánsz darab került volna. Hiányzott erről a zászlóról az a sajátos, egyszerű báj, ami az 1800-as év körül készülteket jellemzi. Ehelyett láthatunk művészi fokon megfestett közép-festményt, amit a zászló alapszövetére festettek, gazdag bordűr díszítést, tökéletes kivitelű feliratot. A legnagyobb gondot az a selyemdamaszt okozta, amiből készült a zászló. A festmény szignált volt, de ez sem tudta egyértelművé tenni a kérdést: Schoefft József Ágost 1775 körül született és Pesten dolgozott haláláig 1850-ig. Tehát egyaránt munkaképes volt 1806 és 1840 körül is.