Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

RÉGÉSZET - Vörös Gabriella: Régészeti kutatások 1988-1991 között Szegváron, a Dóczi-udvarház és a Károlyi kastély területén

VÖRÖS GABRIELLA Régészeti kutatások 1988-1991 között Szegváron, a Dóczi-udvarház és a Károlyi kastély területén Kérdés, hogy vajon érdemes-e, szabad-e közzétenni, olvasók elé tárni egy éppen csak megkezdett munkáról szóló beszámolót? Egy olyan munkáról, amely ugyan máris sok újat hozott, de az ásatások folytatása módosíthatja azt is, amit ebben a pillanatban biztosnak hiszek. Úgy gondoltam azonban, hogy mégis vállalnom kell ez utóbbi kockázatot, hiszen az ásatások idején annyi érdeklődést és támogatást tapasztaltam, hogy úgy éreztem tartozom ennyivel: egy rövid beszámolóval az eddigi eredményekről. 1988-ban a volt megyeháza (jelenleg nevelőotthon) rekonstrukciós munkálatai keretében felkérést kaptam régészeti kutatómunka elvégzésére.

1 A feladat első pillanatra egyszerűnek és beláthatóan rövidnek ígérkezett: régészeti módszerekkel kellett bizonyítékokat szerezni arra nézve, hogy a jelenleg is álló és működő impozáns épületnek voltak-e - és ha igen mikortól előzményei. A történeti munkák szerint ugyanis a megyeháza valamikor Károlyi kastély volt, amit Károlyi Sándor a középkori Dóczi-féle udvarház romjain épített fel 1726-28 között." Első szelvényünket tehát a belső udvaron jelöltük ki, végigfuttatva a főépület és a valamikori szállások (jelenleg foglalkoztatók) között. A főépület alapozásának alját jelenlegi járószintünkhöz képest -3,15 m-en találtuk meg! Az épületet vegyes falazással, kő és téglasorok váltakozásával emelték, és ami lényeg: az alapozáson és a falazáson semmiféle átépítésnek nem találtuk nyomát! De 18. századinál korábbi leletre sem bukkantunk az I. szelvényünk teljes felületén és a szűz talajig lehatoló rétegekben sem! Megtaláltuk viszont az 1882-es színes birtokvázlaton ábrázolt kutat, amit feltehetően a megyeházával egyidőben készítettek.

3 Kutatóárkunkba csak a kutat övező téglafalazás esett, és mi meg is elégedtünk ennek dokumentálásával, hiszen a kút feltárása egymagában egy teljes ásatási szezont vett volna igénybe, és a mi feladatunk változatlanul az előzmények felkutatása volt. Ugyanebben a szelvényben leltük meg a 18. századi, szabályos formájú, hatalmas meszes gödröt, amit szintén egyértelműen a megyeháza építésekor használtak. Mielőtt továbbmennénk az ásatási beszámolóval - ami egyben az időben történő visszafelé haladást is jelent, nézzük meg, hogy honnan származik az ásatások megkezdéséig élő hiedelem, hogy a megyeházának középkorig visszamenő alapjai vannak? A megyeközpont 1773 és 1884 között volt Szegváron, de idekerülését hosszas huzavona előzte meg.

4 Az egyik döntő érv Szegvárra kerülése mellett az volt, hogy gróf Károlyi Antal megvételre ajánlotta fel az akkor már