Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)
RÉGÉSZET - Béres Mária: Kísérlet Csomorkány mezőváros alaprajzának meghatározására
BÉRES MÁRIA Kísérlet Csomorkány mezőváros alaprajzának meghatározására 1 Ez év tavaszán vásároltam meg a Móra Ferenc Múzeum Régészeti Adattára számára az MN TÉSZF 022/1989 számú, nyílt felhasználásra engedélyezett légi felvételét. A kép készítésének időpontja ismeretlen, azonban a csomorkányi romok körül látható épületek - iskola, tanyák - alapján úgy vélem, hogy valamikor 1960 és 1970 között készült, leginkább a hatvanas évek elején, akkor ősszel, amikor mélyszántással elpusztították a csaknem négyszáz éve háborítatlanul a humusz alatt nyugvó Csomorkány települést (HERCZEG 1987,48). A légifotók elemzése és tanulságaiknak felhasználása nem újkeletü a régészettudományban. Európában az angolok és a franciák már több mint ötven éve sikeresen alkalmazzák a régészeti objektumok felkutatásának ezt a módját. Magyarországon az első komoly közzé is tett ilyen irányú kísérlet a hetvenes években folyt, főként a római emlékek maradványaira koncentrálva (VISY 1978,236-253; 1989, a vonatkozó képek). Változó sikerrel hasznosították a módszert a Szarvasi járás régészeti topográfiájának elkészítésekor (MRT 8 I 989, I 4.t). Lényegében innen datálódik a magyar régészek dilemmája, miért is nem láthatóak a nálunk készült légi felvételeken olyan kiválóan a földben lévő objektumok, mint tőlünk nyugatabbra. Mára körvonalazódni látszik a magyarázat: vélhetően a kontinentális éghajlat a problémák okozója. Területünkön a frissen szántott (boronált), földnedves felszínen rajzolódnak ki látványosan a régészeti jelenségek, míg egyéb esetekben a fal lehet sötét vagy világos sáv, a vízerek általában sötét elszíneződésüek, az árkok és az utak azonban gyakran jelentkeznek eltérő színezettel, akár egymást követő szakaszokon is, az objektum nedvességtartalmától, a talaj minőségétől, a növényzet fajtájától, valamint az év- és napszaktól függően (AITKEN 1982,162). A nyolcvanas évek közepétől a térképészeti légifotók régészeti szempontú felhasználását számítógépes térképelemzö programok segítik (STEGENA 1985,167-169). Ilyen programmal készült a csomorkányi légifotó egyes részleteinek megjelenítése is 2 . A leghasználhatóbbnak - számos kiemelési változat közül - a kijelölt felületek kb. hatszorosára való nagyítása és az azonos intenzitású pontok vonalas körülhatárolása tünt (l.kép).
