Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

MÚZEUMPEDAGÓGIA - Csizmazia György: A múzeumi matinés gyerekfoglalkozások másfél évtizedéről

befogadókat. A merésznek tünö célok megvalósításához iskolai pedagógusok visszajelzései adtak bátorítást. Tapasztalataink szerint a múzeumi matinék gyerekei igen magabiztosan mozogtak a fent vázolt területeken, így a tanórákon több időt fordíthattak a programjainkon elsajátított ismeretanyag koncepciózus rendszerezésére. Kétségtelenül növelte munkánk hatékonyságát, hogy a gyerekek „műtárgy közelbe" kerülhettek. A műalkotások „többcsatornás" hatásmechanizmusának olyan részterületeit is érzékelhették melyek iskolai keretek között, diaképeken reprodukálhatatlanok. (Pl. Plastikák térélménye, tárgyak anyagának felületképzése, stb.) Tapasztalataink szerint bátran fölvethettük a bonyolultabbnak tünö képzőművészeti problémákat is, ha azok „tálalásmódja" illeszkedett a gyermeki világ erővonalaihoz. Elsősorban azokat a területeket érintettük melyek - bár fölnőtt fejjel, a fogalmi gondolkodás módszereivel nehézségeket okozhatnak - épp a gyermeki világ „globális-intuitív" képi látásmódjával könnyebben értelmezhetők. Az „elvontabbnak" hitt kérdéseknél tudatosan építettük a korosztály ideovizuális szemléletére. A tojásföstés, korongozás, agyagszobrászat, papírmunkák, szappanszobrok, stb. mind, mind önkifejezésre és kreatív gondolatiságra nevelnek. S a régészet-történelem? - a puszta tények halmazaként nem érdekli a gyereket. Egy raktárban vagy kutatói fiókban rejtőző tárgyi lelet - még ha világhírű is - ugyanúgy közömbös számára, mint egy jó vagy rossz minőségű tankönyvi kép. Csak ha feltudjuk képzelőerejét szabadítani, eredeti tárgy mellett egy-egy megjelenített szituációjátékkal. A történelmi esemény életteli eseményé válik. A nevelésben semmi sem jelentéktelen. A hely, a foglalkozásvezető személye, a társak, s az anyag sem. A matinékon egy sehol máshol nem lévő szituációban élheti ki kreativitását a gyerek. Megtanulja „tisztelni" a múzeumot, a kiállítást és a kutatókat. Önként jön, belső késztetésre, az általunk kialakított ill. felkeltett érdeklődése alapján. Sok esetben idegen és vegyes életkorú gyerekekkel alkot, gondolkozik együtt. Toleranciahiányos jelenünkben ez is fontos nevelési hatás. Gyerekeink behozzák a talált „csontokat", régi pénzeket, stb. Több generáció nőtt föl matinéinkon, s van aki már a múzeumban keresi kenyerét. A mâtinés foglalkozásoknak a tehetséggondozásban és a pályaválasztásban is fontos szerepe van. A foglalkozások másfél, évtizede alatt összefogott és összehangolt munkát végeztünk. A foglalkozások oktatási-nevelési, közművelődési területeiről, „múzeumpedagógia" c. speciálkollégium vehető föl a Tanárképző főiskolások III. évfolyamosai számára. Ennek az iskolán kívüli nevelési stádi-