Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TERMÉSZETTUDOMÁNY - Csizmazia György: Néhány csenderes-izolátum madártani vizsgálata Szeged környékén. Asio otus köpetvizsgálat

alkalmával. Napi táplálékszükséglete mintegy 80-90 g-ra tehető. A köpetgyüjtés mintavétel, mely minta vizsgálati eredmények alapján egy táplálkozásának egészére következtethetünk, természetesen az adott két téli intervallumon belül. A mintákat úgy választottam meg, hogy reprezentatív legyen. Azokon a helyeken, ahol ritkán gyűjthettem, ott az összes köpetet fölszedtem. A hetes ellenőrzésü területen 2x2 méteres quadrátokat jelöltem ki a baglyok nappalozó helye alatt. Az erdei fülesbagoly köpetére megnyúlt tojásalak, szürke szín és érdes felszín jellemző. A tömött köpet átlagos mérete: 40x22x20 mm. Az is célkitűzésem volt, hogy az időjárási adatok tükrében figyelemmel kísérhessem egy-egy telelő bagolycsapat létszámának változását. Erre alkalmas példát adott a Szatymazi fenyves bagolycsapata 1986 decemberétől. 1986 novemberében a hőingadozás erőteljes volt: 22,8 °C (szegedi meterológiai állomás adatai). A decemberi átlaghőmérséklet-1,1 °C. Január elején fölmelegedett az idö, de a bagolycsapat létszáma ekkor sem csappant 40 példány alá. Ezt a fölmelegedést nagyfokú lehűlés követte. (A januári hőingadozás 38,7 °C volt. A hó gyakran hullott (22 alkalommal), s ez a hótakaró természetesen nehezítette a baglyok táplálékszerzését. A kemény időhatások elől védett helyet keresve a telelő csapat példányszáma egyre gyarapodott, s január végén megközelítette a 180 egyedet. Február közepétől számuk lecsökkent az időjárás változékonyságától függetlenül. Ennek valószínű oka, hogy február végén egyes párok már fészkelöhelyet keresnek, hiszen a tojásrakás fő ideje március vége, április eleje. 1991/92 telén ugyanezen a helyen egész télen igen kisszámú csapatot találtam. Hó csak keveset esett, mindössze 8 alkalommal és az átlaghőmérséklet is alig süllyedt 0 °C alá. Persze ugyanekkor a környező kis erdőfoltokban (Szatymaz-Zákányszék közötti területen, zsombói tanyák közt) több kisebb 4-6 fős telelő fülesbagoly csapatot találtam. Talán feltételezhető az a következtetés, hogy enyhébb teleken szétszóródó bagoly csapatok számára méginkább fontos, hogy „sok" és szétszórtan található csenderesek legyenek a táplálkozó területek közelében. Az összesített gyűjtési adatokat a területek szerint elkülönítve az alábbiakban adom meg. 1. Fehértói Csenderes erdőfolt (Nagyfekete) 1986/87 1991 /92 Mus musculus 10% 15% Apodemussp. 20% 15% Microtus arvalis 60% 50% Cricetus cricetus - 1% Passer montanus 10% 19%