Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

IRODALOM- ÉS SZÍNHÁZTÖRTÉNET - Tóth Ferenc: 180 éve halt meg a magyar színjátszás megteremtője. Kelemen László makói kapcsolatairól

lési követ és a későbbiek során is még több neves színész. Kelemen László két fia: László és István a makói katolikus iskola tanítója. A közeli rokonok közül név szerint is megemlítjük nővérének, Borbálának a fiát: Somogyi Károlyt, a MTA levelező tagját, esztergomi kanonokot, a szegedi Somogyi Könyvtár alapítóját. Kelemen Lászlónak göröngyös út jutott osztályrészül. Kudarc, csalódott­ság, bukás után egyik állomáshelye Makó lett. Templomunknak hat évig orgonista kántora. Kellemes bariton hangján nemcsak latin énekek csendül­tek föl, de saját szövegű, magyaros dallamú egyházi énekek is. Az általa írt karácsonyi graduálé így hangzik: A szép Szüzmária, Joachim leánya így kezde énekelni, A jászolba zengeni Pólyába takarván Kis Jézust, - ezt mondván: Drága gyöngyvirágom Itt a hideg jászolban Barmok istállójában Mindnyájan imádunk És urunknak vallunk. Kelemen László javadalmazása évi 175 forint készpénz és fél jobbágyte­leknyi föld használata. Ez utóbbit nem adta ki haszonbérbe, maga gazdálko­dott rajta. Makói éveiben kántorunkat a róla szóló irodalom perlekedő, szinte összeférhetetlen személyként tünteti föl. Valóban pereskedett béresével, anyja rokonaival és egyházával, de ezek a perek mélységes igazságérzéséből fakadtak. Gilitze György nevü bérese megszökött, és így három marhájának teleltetését nem volt aki ellássa. Édesapja makói távozásakor használatra a Török család tagjainak odaadta Bánomban lévő szőlőföldjét, Kelemen László tanúkkal bizonyította, hogy ez ősi Kelemen birtok. A törvény neki is ítélte. Csanád vármegye nemesi közgyűlésének 1812. január 31-i jegyzőköny­vében az áll, hogy Kelemen László római katolikus kántor arra kéri kötelez­tetni a makói római katolikus egyházat, hogy 1811. évi 175 forint kántori fizetését a papírpénz devalválása miatt ötszörös összegben fizesse meg. Eb­ből egyértelműen kitetszik, Kelemen László nem 1811-ben költözött Csanádpalotára, hanem 1812-ben; másrészt pedig Makón töltött hat évében mindvégig kántor volt, csupán jövedelemkiegészítés céljából vállalt olykor ügyvédi megbízatást. Makóról való távozásának egyetlen oka volt, az általa

Next

/
Thumbnails
Contents