Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Juhász Antal: Szeged város építési rendszabályai és a népi építészet

családok a nyár egy részét és a hétvégét kinn töltötték nyaralójukon, a birtokhatárt ezért állapította meg a bizottság 1 holdban. 1899-ben a városi hatóság módosította - voltaképp a kialakult gyakorlathoz igazította - a birtokhatárokat: attól fogva a homoki szántóföldeken, a város és a körtöltés közötti feketeföldeken 3 hold, a körtöltés és a tanyai kapitányságok határa közötti feketeföldeken 5 hold, a homoki szőlőkben változatlanul 2 hold, Szatymazon kívül a domaszéki és a feketeszéli kapitányságban lévő szőlőkben is 1 hold, az ugyanott lévő „nyaraló helyeken" 600 négyszögöl, Bodonban, Hattyas-Ballagitón, Tompa-szigeten és Újszegeden a szántóföldeken 5, kerti földeken 1 hold, Röszkén és Szentmihálytelken - melyek zárt, faluszerü települések - 200 négyszögöl volt az a terület, amire az építkezést még engedélyezték. Nincs módom akár az egyes határrészek használatának, akár birtoklástörténetének részletezésére, de úgy vélem, a szabályrendelet módosításai önmagukban is tanulságosak. Milyen követelményei voltak a Szeged határában építhető házaknak? Az 1901-ben elfogadott, lényeges előírásaiban az 1899. évivel megegyező építési szabályrendelet 10. pontja így fogalmaz: „A külterületi lakóházak falazati a belterületi épületekre megállapított építési anyagokon kívül csakis téglavastag vertfal vagy fából, illetve tutajra készülhetnek, ellenben hantházak és földkunyhók építése meg nem engedtetik."

11 A rendeletalkotó képviselők elfogadják a városi és a tanyai építkezés módja közötti különbséget - amit tulajdonképpen időbeli fáziseltérés magyaráz —, s a tanyákon megengedik a vertfal és a tutajfalnak nevezett fa- illetve karóvázas sárfal készítését. Figyelmet érdemel a gyeptéglákból épített hantház és az újabb rendszerezés szerint gödörlakásnak minősülő földkunyhó építési tilalma. Tudjuk, a századfordulón és a századelőn - elsősorban az akkor parcellázott közlegelőkön, de a tanyaövezetben is - számos kisbérlő és szegényparaszt évekig hantházban vagy földbe ásott kunyhóban húzta meg magát. A továbbiakban a rendelet megismétli a téglakémény építésének követelményét, s a szobák belmagasságát 2,5 méterben szabja meg. Az épületeket a szomszéd mezsgyéjétől és a közlekedési úttól legalább 6 m távol lehetett elhelyezni. Kötelezővé tették árnyékszék építését és az udvarnak 2 m magas léc- vagy deszkakerítéssel való bekerítését. Utóbbiakat fontos rendelkezésnek tartjuk. Hogyan érvényesültek Szeged város előírásai a tanyák építészetében? - A Csongrád Megyei Levéltárban közel 600 külterületi építkezési tervet tártam föl.

12 A városi hatóság kizárólag amiatt utasított el kérelmeket, hogy az építkező nem birtokolt a rendeletben előírt területű földet. Ha nem a rendszabályban megkövetelt anyagokat kívánták felhasználni, a mérnöki hivatal munkatársa a tanácsi jóváhagyásra előterjesztett engedélyre ráírta a módosí-