Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

NÉPRAJZ - Szűcs Judit: Hogyan tükröződik Csongrád népi társadalma a viseletben és a gyermekéletben?

előbbihez hasonló végeredményre jutottam, de kettőben a felnövekvő fiú gépet vásárolt. Ormos Lajos (sz. 1908) édesanyjától kapott pénzből gimnazista korában, 1924-ben vett fix dobozos Kodak gépet, melyet ő családi ünnepi alkalmak: lakodalmak, névnapok, cséplés, szüret, tehát, amikor összejött a család, ezen események megörökítésére használt. Mindezeken felül kihangsúlyozta a kifejezetten polgári szórakozási alkalmat, a kirándulást, mint fotózási témát. Megjegyzem, hogy Ormos Lajos jogász diplomát szerzett, utána visszajött szülővárosába és a fotózást felnőttként birtokos paraszt családjában folytatta. Náluk szerették a lovat, így gyakori a családtagokat is ábrázoló lovas kép. A családban és a rokonságban is csak neki volt gépe. A képekből albumot állítottak össze. A gép sajnos 1944-ben eltűnt, az album képeinek nagy része szétszóródott, elpusztult. Az előadás elhangzása után a két említett 19. századi, hivatásos fotós készítette kép mellett több, már említett témájú, maga készítette fénykép került elő. Csépai János a 6 elemi elvégzése, majd az aranykalászos gazdatanfolyam befejezése után vásárolt gépet. A gép márkájára felesége már nem emlékezett. (A gép még előkerülhet valahonnan.) A polgárosuló parasztviselet dokumentálására a megmaradt képek alkalmasak. Ezek többsége a gép tulajdonosát ábrázolja. (Előadásom végén ezekből is mutatok be.) Fiatal legényként a fényképezést az udvarlás részévé tette. Későbbi felesége családjában fiatal lányokat fényképezve, azok korabeli viseletét adatolja. A képeket - talán az 1938-as vásárlás után rövidesen bekövetkező háborús készülődés miatt sem - nem gyűjtötte albumba. Tehát összefoglalva, a népi társadalom rétegződésének tükröződése a viseletben - vizsgálatára a fotó - egy forrásként - alkalmas. Csongrádon a hivatásos fényképészek készítette fotók az első világháború idején, az amatőr fotók a húszas évektől jelentek meg. A képek a viselet, annak változása adatolására a jelzett időpontoktól használhatók. Az, hogy az 1977-1982 között megjelent Magyar Néprajzi Lexikon a viselet mellett a lehetséges összes szócikket fotóval és rajzzal is bemutatja, de sem fénykép, sem fotó szócikke nincs, ugyanakkor az Ethnographia 1987-es számában két cikk foglalkozik a paraszti fényképezkedés kérdésével, az 1987. évi Rendi társadalom - polgári társadalom című konferencián egy, a nemesi, középbirtokosi fotózással foglalkozó előadás és 1993-ban egy „országra szóló", a megyei múzeumok anyagát felmérő, „Érték a fotóban" című konferencia szerveződött - jelzi, hogy a fénykép lassan tudatosuló forrástípusa és vizsgálati témája a helytörténetnek és a néprajznak is. Ebben a kérdésben végzett kutatásairól Tésikné Knotik Márta majd maga fog beszámolni.

8