Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Zombori István. A Pálfy-Budinszky hagyaték

kongresszusra is, ahol részt vett a bizottsági munkában és az alföldi települési és települetrendezési kérdésekről tartott előadást. Tagja a Magyar Városi Mérnökök Országos Egyesületének és e minőségében számos országos terv munkálataiban vett részt. Kivette részét a magyar városrendezési törvény előkészítésében, az 1937. VI. tc. szerkesztésében. A kormány fölkérésére közreműködött a városi mérnökök továbbképzésében is. Mindezen kiterjedt tevékenysége nem mentesítette őt sem a II. világháború alatti katonai szolgálattól. Több alkalommal, összesen négy ízben kellett bevonulnia. Elsősorban műszaki munkakörben dolgozott a hadseregen belül is. 1945 tavaszán a Dráva-Mura-közti vidéken, szlovén területen esett szovjet hadifogságba mint katona. Jellemző módon a határozott nyugatra vonulási parancs ellenére a vele lévő 25 fős alakulatát visszafordította, nem kívánta Magyarországot elhagyni, így került sor a megadásra. Másfél éves hadifogsága idején Magyarországon, Romániában és a Szovjetunióban végeztettek vele munkát. A Szovjetunióban Novocserkaszk, Taganrog és Rosztov városokban volt táborban és önkéntes jelentkezése alapján útépítéseknél, repülő és egyéb gyárakban, kolhozokban dolgozott. Mint súlyos maláriás beteg 1946 őszén került vissza Magyarországra, ahol az igazoló bizottság javaslatára azonnal visszahelyezték állásába. 1947-ben már a Szeged városi műszaki ügyosztály városrendezési osztályának vezetője. Az 1940-es évek végén ily módon ö készítette el Szeged város új fejlesztési tervét és mind a felettes hatóságok, mind a minisztérium nagy elismeréssel nyugtázta ezeket az irányelveket. Részt vett a szegedi régiókban található községek (Kiskundorozsma, Szőreg, Tápé), illetve több tanyaközpont területfelhasználási és építéskörzeti tervének elkészítésében. Munkája során, már a szocialista érában is több alkalommal jutalmazták, illetve több újítását is elismerték. (A fentebb idézett adatok mindegyike az említett önéletrajzból származik.) Nem véletlen az elmondottak ismeretében, hogy az új tervek készítése közben is Pálfy-Budinszky Endre megkülönböztetett szerepet tulajdonított a műemlékvédelemnek és az általános kérdéseken túl elsősorban a szegedi műemléki és városképi munkálatoknak. Az ezzel kapcsolatos bizottságban mindvégig résztvett és számos fontos pozitív döntés meghozatalát kizárólag neki lehet köszönni. Ö országosan elismert urbanisztikai szaktekintély, akinek véleményét számos alkalommal kikérték. Mindezek ellenére el kell mondani, hogy az ötvenes-hatvanas évek szocialista tervgazdálkodása, illetve a kialakított tanácsi rendszer a maga személytelen hivatali apparátusával nem kedvezett Pálfy-Budinszky egyéniségének, illetve a hozzá hasonló széles látókörű, önálló gondolkodású embereknek. Személye és tevékenysége az 1945 előtti időszakhoz képest háttérbe szorul. Bár szakmai tudását elismerik, a döntéshozatalban, a konkrét ügyek kidolgozásában - ideértve a városrendezés és városépítészeti feladatokat is, -