Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az alföldi Munkástanácsok kongresszusa Szegeden (1919. március 2.)

Mi volt ennek az oka? Az, hogy a baloldali szociáldemokraták termelőszövetkezetek szervezésére irányuló somogyi akciója miatt Nagyatádi Szabó István a március 6-i minisztertanácsi ülésen tiltakozott, 8-án pedig felajánlotta lemondását. Ez a Berinkei-kormány válságát, esetleges bukását jelentette. Ezért Károlyi Mihály köztársasági elnök, Böhm Vilmos hadügyminiszter és Kunfi Zsigmond is maradásra kérték Nagyatádit. Kunfi kompromisszum létrehozását ajánlotta a „kisbirtok és a termelőszövetkezetek között". Erre Nagyatádi megmásította elhatározását.

17 Ebben a kérdésben az MSZDP és a Kisgazdapárt vezetői március 10-én Kaposvárott írták alá a kompromisszumos megállapodást. Ez - ha azt az MSZDP szervezetei is betartották volna - lehetővé tette volna a két párt további együttműködését a földosztás végrehajtásában. A két párt közötti megállapodást azonban a Népszava egyoldalúan interpretálta, a munkásparaszt szövetséget sürgető részét pedig meg sem említette.

18 Mindennek következtében az országban több helyen folytatódott a nagybirtokok kisajátítása és a szociáldemokrata termelő szövetkezetek alakítása. Az alföldi Munkástanácsok szegedi kongresszusán elfogadott határozatoknak megfelelően ez történt Csongrád megyében is. A munkanélküli földmunkások március 4-i gyűlésén Wallisch Kálmán, a szegedi szociáldemokrata párt titkára a földreformról szólva azt hangsúlyozta, hogy az alföldi Munkástanácsok kongresszusát „a súlyos körülmények, de még az egyenlőtlenségek is arra a határozatra kényszeritette, ... hogy a kommunizálást célzandó termelő szövetkezeteket létesítsünk" Szeged földbirtokainak nagy részén.

19 Tudni kell, hogy a város 70.000 kat. hold földbirtokának legnagyobb részét 1-20 holdas parcellákba bérelte a szegedi és a környékbeli szegény- kis és középparasztság. Jócsák Kálmán szociáldemokrata kormánybiztos pedig a termelés biztosítására hivatkozva március 6-án megkezdte a nagybirtokok kisajátítását, annak szétosztását és a termelő szövetkezetek alakítását.

20 E nagyjelentőségű esemény története azonban még nincs kellően feltárva. Itt további kutatások szükségesek. Ami persze már egy következő dolgozat feladata lesz. Végezetül ismételten hangsúlyozzuk, hogy az alföldi Munkástanácsok a március 2-án Szegeden megszervezett kongresszusa nem alulról jött kezdeményezés volt, hanem a baloldali szociáldemokraták országos akciójának része. Célja a szocializálás kiszélesítése, a nagybirtok kártalanítás nélküli kisajátítása és a termelőszövetkezetek megszervezése. Ez azonban megakadályozta a nagybirtokok parasztok közötti felparcellázását. Ez lehetetlenné tette az MSZDP és a Kisgazdapárt szövetségének létrehozását, ami pedig szükséges lett volna egy széles munkás-paraszt szövetség megalapozásához.