Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)
TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Sipos József: Az alföldi Munkástanácsok kongresszusa Szegeden (1919. március 2.)
tani". 10 Mindezek nem győzték meg a kongresszusi küldötteket, akik így elfogadták a szegedi Munkástanács határozati javaslatát. Az ebédszünet után Wallisch Kálmán, a szegedi szociáldemokrata párt titkára a következő politikai határozati javaslatot terjesztette elő: „Tekintettel arra, hogy a forradalom vívmányai ellen nyíltan vagy burkoltan, ha be nem vallott céllal is, de látható tendenciával, mindig több és több új alakulat, párt és liga stb. keletkezik, kimondja a kongresszus az alföldi Munkástanácsok együttműködésének szükségességét. Minden megbízhatatlan és nyilvánvalóan ellenforradalmi áramlattal szemben kötelességévé teszi a kongresszus a Munkástanácsoknak, hogy ezekben az ügyekben mindenhol és mindenkor a leggyorsabban és a legerélyesebben járjanak el, az erre hivatott hatóságok működését szigorúan ellenőrizzék, nehogy esetleges hivatali lassúságból vagy a közigazgatásban rejtőzködő ellenforradalmiságból, a forradalom vívmányaira vagy annak továbbfejlesztésre, vagy akár a közbékére és a lakosság nyugalmára bárminemű veszélyes vagy zavart okozó állapot következzék be. A fejét felütő ellenforradalommal szemben való eljárásra és ilyen irányú agitációk élénk tompítására és megakadályozására a következő módszerek alkalmazásának szükségességét állapítja meg és teszi kötelességévé a Munkástanácsoknak a kongresszus: 1. A budapesti Munkástanács február 24-én hozott ama határozatát, amelyben a társadalom szocializálásának gyorsítását mondja ki, 11 magáévá teszi és oda fog hatni, hogy ezt a határozatot minél előbb végre is hajtsák. 2. Felszólítja a budapesti Munkástanácsot és az országos pártvezetöséget, hogy a pártközi békét a legrövidebb időn belül függessze fel. 3. Egy olyan néptörvény megalkotására hívja fel a kormányt, amely szerint azoknak minden ingó és ingatlan vagyona, akik az ország jól felfogott érdekében elrendelt munkákat bármely módon akadályozni vagy hátráltatni igyekeznek, minden kártérítés nélkül elkoboztatnék. 4. Az értekezlet felhívja a népkormányt, hogy a felosztásra kerülő földekért ne fizessen semmi megváltási díjat, sem a mostani, sem a háború előtti árat, hanem mondja ki, hogy azokat a köz érdekében kisajátítja; ezzel szemben nehogy a régi földbirtoktulajdon helyébe újabb földbirtok magántulajdon lépjen, a fölszabadult nagybirtokoknak nagyobbik részét földtermelési szövetkezeteknek juttatja, miáltal a föld gazdaságosabb kihasználása és az annyira szükséges jobb termelés szakértő gazdatisztek vezetése mellett lehetővé válik. Mindé célok elérésére kimondja a kongresszus a megyei és kerületi pártszervezetek [szoros együttműködésének - SJ.] szükségességét." 1 " „Egy állandó politikai bizottság megválasztását Szeged székhellyel. Ezen bizottság kötelessége: Az agitáció irányítása, röpiratok szerkesztése, nyomtatása és terjesztése, agitátorképzés, az összes vidéki munkástanácsokkal való állandó
