Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1993/1994 (Szeged, 1997)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Erdélyi Péter: Egy csongrádi fényképész, Lőcsey Árpád

A hagyaték rendezése során bukkantunk rá azokra a helytörténeti és fotótörténeti szempontból rendkívül értékes albumokra, fényképekre, üvegnegatívokra, amelyek a fényképész iparosok átlagos tevékenységétől elütnek. Miért? Azért, mert ő a vállalkozásai során kivonult a műteremből. De nemcsak kivonult, hanem kereste és meg is találta azokat a megrendelőket, akiket jó érzékkel rá tudott venni arra, hogy sajátos ötleteit elfogadják. Ilyen ötletei voltak például a kalocsai főegyházmegye, majd a váci püspökség templomairól és papjairól készítendő albumok összeállítása, amelyeknek az „életrevaló eszméjét" a kalocsai érsek és a váci püspökség káptalanja is támogatta. Sajnos, a hagyatékban megőrzött templom és papfényképek azonosítása az üzleti könyvek hiányosságai és a jelzések mellőzése miatt szinte lehetetlen. Nagyobb és sikeresebb vállalkozása volt a Kecskemét és környéke kulturális életét, ipari és kereskedelmi állapotát bemutató, 1927-ben készült albuma, amelynek üveglemezei is múzeumunkba kerültek. A törvényhatóság támogatásával és az albumban szereplő ipari és kereskedelmi cégek jelentős tételű megrendeléseivel nagy hasznot hozó lett ez a vállalkozása. A korabeli reklámozási lehetőségek egyik formáját is jelentette ez az album, például akkor, amikor egy kereskedőházat bemutató fényképbe az üzlet áruválasztékából a lehető legtöbbet próbál belezsúfolni, emellett gondosan ügyel a márkareklámok élességére, s szinte a háttérbe szorítja a tulajdonost és még hátrább a segédeket, alkalmazottakat. Tehát a lényeg: a reklámhatás fokozása. Ugyanezt a célt szolgálták a képeket kísérő szövegek is azzal, hogy tömören tájékoztatnak a cég jellegéről, címéről, alapítási évéről, főbb gazdasági adatairól és az alkalmazottak számáról. Méltán nevezhetjük ezért az albumot Kecskemét korabeli fényképenciklopédiájának. Ennél is nagyobb szabású vállalkozásnak indult a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara által támogatott, a régió mezőgazdasági állapotát szemléltető album terve. A gazdákhoz és az elöljáróságokhoz kiküldött közel félezer felhívás a terv méreteit érzékelteti. A kamara támogatása elsősorban erkölcsi alapú volt, de emellett az albumba való anyag felkutatásában is jótékony segítséget nyújtott. Ez eredményezte azt a hatalmas mennyiségű iratanyagot, amelyben találhatunk a kamara felhívására küldött válaszokat, melyek tartalma, hogy mit érdemesítenek a címzettek az albumba kerülésre. Például Miske község elöljárósága ajánlja a szép parasztlakások, a rendesen és célszerűen berendezett parasztudvarok, a szép utcarészletek, a katolikus kör, a házi szövéshez használatos szövőszékek (megjegyzik azt is, hogy körülbelül 500 van belőlük), a szép svingelések, a díszes ágyhuzatok és a festői leányviselet lefényképezését. De olvashatunk elutasító visszajelzéseket is, például Öregcsertőről a következő válasz jött: „...az album számára semmit sem