Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

TÖRTÉNETTUDOMÁNY - Fári Irén: Szeged címere

1949-től majdnem két évtizedig szünetelt a kommunális címerhasználat hazánkban. 1950-ben rendelet írta elő, hogy a hivatali pecséteken a városilletve megyecímerek helyett az államcímert kötelező használni. A hatvanas években kezdeményezés indult, hogy a település múltjára és jelenkorára egyaránt utaló helyi címert alkothassanak, használhassanak. Oltvai Ferenc 1964. decemberében cikket közölt a Délmagyarországban Szeged címeréről Budapest, Gyula, Székesfehérvár példájára hivatkozva.

15 Ugyancsak az ő szakvéleményéből tudjuk, hogy 1965 júniusában 4 elkészült címerterv közül lehetett választani. Mindegyiket Horváth Mihály a városi tanács dolgozója készítette, véleményezésre a Levéltárat és a Móra Ferenc Múzeum igazgatóját kérték föl. A négy terv mindegyike gótikus pajzsot alkalmazott, a vörös csillagot a jobb oldali kék mezőre, a két harántpólya közé helyezte. Az első számú terv - amivel Oltvai is egyetértett - a sast jogar nélkül ábrázolta. A második, harmadik, negyedik - amikről nem maradt fönn rajz - lényeges változtatást tartalmazott: a felezett „Habsburg sast" elhagyta. Oltvai védelmébe vette a sast mint a címer legrégibb és legértékesebb elemét és az új címerképet erőltetettnek tartotta. Mint írja: „Az ún. Dömötör torony szerepeltetése nem indokolt. A többfelé hasított pajzs ugyancsak nehezíti a megértést és a várost, ill. várat jelképező sakkfigurához hasonló bástyakép használatának nincsen történeti alapja."

16 A kérdésben nem született döntés, tíz évig le is került a napirendről. Közben az egységes gyakorlat megteremtése érdekében 1970-ben, majd 1974-ben rendelet, ill. minisztertanácsi határozat szabályozta a helyi címer és zászló megalkotásának rendjét. Előírta, hogy a tanácsi rendelettel létrehozott címertervre a Képző- és Iparművészeti Lektorátus hozzájárulását kell kérni. Szeged 1974-ben intézkedett a város jelképének újbóli használatba vételéről.

17 Az új címerben a régi minden elemét meghagyták, a naturalisztikus sast geometrikusán rajzolták újra, a boglárpajzs helyére 30 sugarú nap, a pajzsfőbe középre kisméretű vörös csillag került. A nap úgy tűnik kedvelt volt az újabbkori heraldikánkban. Az 1975-ben kiadott városi címergyűjteményből ugyanis kiderül, hogy 83 város közül korábban csak kettőnek szerepelt a címerében (Hódmezővásárhely és Sárospatak), mindkettőben holddal együtt és az új címeralkotások eredményeképpen 11 város, a városok 12%-ának került a szimbólumai közé. Általában a tudományt, a kulturális hagyományokat, az iskolaváros jelleget igyekeztek hangsúlyozni vele. Ezeket túlmenően Szegeden idegenforgalmi célzattal a „A napfény városa" titulusra utaltak. Azt, hogy miért mindig 30 sugarú a nap a hagyományos 12, 16 helyett, csak egy esetben Gödöllőnél találtam magyarázatot. Ezek szerint: „A napnak 30 sugara van, felszabadulásunk 30. évfordulója emlékére."

18 A vörös csillagot nem volt kötelező a címerbe emelni. A városok 22%ában, azaz 18-ban nem is volt, de ha alkalmazták, a címerpajzson igen változatos helyeken és nagyságban találjuk.