Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1992 (Szeged, 1993)

MŰTÁRGYVÉDELEM - Pál László: Iskolai földgömb restaurálása

PÁL LÁSZLÓ Iskolai földgömb restaurálása A glóbusz 1910-ben készült a Magyar Földrajzi Intézetben. Tervezte és rajzolta Kogutowitz Manó. 1910-tól 1948-ig használták iskolai oktatás céljára. Vétel útján került a Móra Ferenc Múzeumba 1982-ben. A gömb átmérője 26 cm, teljes magassága 45 cm. A Magyar Földrajzi Intézetet a múlt század kilencvenes éveiben alapította Kogutowitz Manó. Jelentős térképkiadói vállalkozás volt, egy sor atlaszt, térképet, falitérképet és földgömböt áhítottak elő a következő fél évszázad során. Az iskolai oktató atlaszok terén Tomka - Szászky 18. századi első kísérlete, Budai Esaiásék 1800-as Oskolai Uj-Átlas-a után Gönczy Pál kísérli meg a kiegyezés idejében, hogy a német nyelvű térképeket az iskolából kiszorítsa. Ezután Kogutowitz atlaszai a két világháború között újabb és modernebb kiadásokkal szolgálták a magyar iskolaügyet. E rövid bevezető után vegyük szemügyre a földgömböt. Felületét védő lakkréteg megsárgult, néhol lepattogott, emiatt itt a tapogatásokkal felvitt zsírréteg és szennyeződések közvetlenül a papírhoz kötődtek. A szennyeződés egyébként az egész felületet borította. A rajzolat több helyen kis foltokban hiányzik és szakadt, ami a gömb formátumú karton alap szétrepedésétől származik. Ezek a repedések a hosszúsági körök irányában, az egyenlítő vonalán és azzal párhuzamosan húzódnak. A gömb alapot két kézilemezből szabták és préselték félgömb formájúra, majd összeragasztották az egyentítő vonalánál. Ezután ragasztották rá a 18 cikkből álló térképszelvényeket. A gömbhéj repedését az okozta, hogy a tengelyvég réz csavarja a forgatások következtében összeszorította a gömböt, ami először a két sarok behorpadásához, majd a héj elpattan ás ához vezetett. A fából esztergált talp lakkrétege is kopott, megsötétedett és szennyezett volt. A restaurálást anyagvizsgálat előzött meg, amit a Központi Múzeumigazgatóság, mai nevén a Magyar Nemzeti Múzeum papírrestaurátor műhelyében Nemes Takács László segítségével végeztem. Ezekhez a papírból és az alapkartonból aüg látható, de jellemző helyekről apró mintákat vettem és rostpreparátumokat készítettem. Speciális reagensekkel megcseppentve színreakciók alapján mikroszkóp alatt vizsgáltam. Ezáltal a papír jellemző tulajdonságaira, rostanyagára, ragasztó és töltőanyagára derült fény. Megvizsgáltam szintén speciális reagensekkel a földgömbön használt ragasztók anyagát. A nyomdafestékeket és lakkokat pedig oldhatósági próbákkal különböztettem meg. A munkát száraztisztítással kezdtem. Először finom festőecsettel eltávolítottam a felületről a porszerű lerakódásokat, majd radírozással folytattam. Ehhez a folyamathoz radírport használtam, amit vattacsomóval körkörösen mozgattam a tárgy felszínén. A szakadások széleinél és a makacsabb foltoknál rotring cenizaradírt használtam. A megsárgult lakkréteg leoldása előtt elvégeztem egy kis, nem feltűnő helyen a nyomdafestékek oldódási próbáját 96%-os etilalkoholban,